Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
710 A SZABADSÁGHARCZTÓL ay- udvarnál, hogy ezt kcresztülvihette, mire állítólag tetemes adósságai kényszerítették s ezért, 1850-ben ismét eljölt-Pécsre az egy hétig tartó Mór-áitatossátasa s itt ülte meg mindenszentek napján születésnapját, mikor a feledni kezdő népség nem idegenkedett már szent Mór ünneplésétől. Különben Scytovszky mit se törődött a népségnek iránta nyilvánuló hidegségével. 1851-ben pünkösdkor (julius 6-án) bevezette a „Mi asszonyunk“- ró 1 nevezett szüzeket az általa 1847-ben építtetni kezdett s 1848- ban már födél alatt álló zárdába, mely ünnepélyen Viala Prela pápai nuntius, Bartakovics egri érsek, Fogarassy, Guitelni, Girk, Strossmayer püspökök s más egyházi méltóságok vettek részt. Többek között ott volt Chewier Miklós apát is. 1855-ben e zárdához tartozó templom is elkészülvén, azt május 11-én már mint bíboros nagy ünnepélyességek közt maga szentelte föl, ugyanez időben, eltekintve attól, hogy Girk György már 1853. év május 19-én a pécsi püspökséget tényleg bírta. 1855. év május 14-én mint pápai kiküldött visitât tartott az irgalmas barátoknál, május 16-án körmenettel ment a ferenczrendiek szerzetébe, hol egy napot s egy éjét töltött ájtatosságban. Május 17-én bevezette a szürke nénéket a pécsi kórházba, május 19-én hozta ide a missiót. Mindezekkel azonban a pécsiek elidegenedett szivét meg nem lágyíthatta, noha tagadhatatlan, hogy a zárda alapításával Baranya és Pécs város leánynevelésének majd oly hasznos szolgálatot tett, mint Szepessy az ifjúság ügyének. Visszatérve ismét tulajdonképeni tárgyunkhoz, megjegyezzük, hogy Scytovazky 1849. év szeptember 22-én visszatérvén Bécsből, azt a rossz liirt hozta, hogy Bécsben nem tudják, mit tegyenek a magyarokkal s öregbíti a bajt az is, hogy nem akarnak hivatalt vállalni. Lehet, hogy ez csak a különben jószivü püspök elámítása volt, mert hamar nagyon is határozottan lépett föl a bécsi kormány átalakítási s beolvasztási terveivel. Majláth György, mint királyi biztos csak október 30-ig volt Bárányában. Utolsó működése a fegyelmi bizottság szervezése volt, melyneíTTöladata lett volna a közhivatalnokok és papi egyének politi kai tevékenységének megvizsgálása, mely azonban, mint láttuk, a hadbíróság eszközévé sülyedt. Október 26-án Haynau báró, mint Magyarország hadi főparancsnoka és Geringer báró, mint az ország teljhatalmú főbiztosa, Cseh Edét nevezte ki Baranyavármegye főnökének, cs. és kir. kormánybiztosnak. Ez állás kezdetben egyenlőnek tekintetett az első alis- pánsággal, kire a vármegye politikai ügyeinek vezetését bízták, csak neve látszott megváltozódnak. A főnök a vármegyei 1 isztviselőséghez intézett köriratában maga is azt mondta, hogy a közöttük lévő hivatalos kapocs az előbbihez mindenben hasonló. Perczel Imre volt szolgabirót a nevezett alispán alatt a második alispáni teendők szerepkörére jelölték ki s első föladata a rögtönitélő biróság szervezése lett. Kezdetben ugyanis a bécsi kormány nem akart eltérni a főispánság eszméjétől se, mégis a régi nyomokon haladva s a régibb főispánok szerepét tartva szeme előtt, több vármegyéből álló kisebb kerületeket alkotott s ennek élére egy kémleli főispánt helyezőit. A szervezés csak lassan haladt előre. Eleinte
