Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
Ü S K O R. r, s E mellett szólnak első sorban ama mondai és történelmi följegyzések, melyek e kirajzások emlékét őrzik. Láttuk, liogy a Bellovesus és Sigovesus monda által jelzett kirajzás egyik ága is a Duna felé nyomul s bármint vélekedjünk is e Livius-féle adat jelentőségéről, annyi bizonyos, hogy a Kr. e. 4-ik század elején egy ily kirajzás egészen Rómáig nyomul előre. A Brennus-féle hadjárat ugyanis, mely Kr. e. 390- ben Rómát fölégette, nem volt egyéb ily kirajzásnál, mely, hogy tovább keletre is kiterjedt, bizonyítja Ptolemaios Lagos értesítése, a mely szerént, mikor Nagy Sándor, Makedonia királya, atyja halálának évében (Kr. e. 336.) a Balkánon túl lakó thrákok ellen háborút viselt, kelták jöttek a királyhoz, a kik az Adria körül laktak, hogy nekik barátságukat fölajánlják. Hogy ebből a kirajzásból megyénk területére is jutott, a mellett szólnak leleteink. E keleti keltaságnak ugyanis, melynek letelepedéséről keleten nemcsak az Adria körül, de később a Balkánon jó mélyen délkeletre benyulólag, sőt Kis-Azsiában is vannak történelmi adataink; ') jellemző maradványaik az úgynevezett barbár érmek ama fajtája, a melyek nem egyebek, mint görög autonom, de különösen makedón érmek utánzatai (leggyakrabban II. Fülöp 361—336 és Philippus Aridaeus 317 Kr. e. érmei után). Ily érmek pedig megyénk területén is előfordultak. Ugyanezt támogatja ama körülmény is, hogy hazánk dunántúli részén gyakoriak amaz emlékek, melyek a kora és közép La Téne ízlés jellemző termékei. Mint minden más műízlés ugyanis, ép úgy ez a vaskor második szakaszát jellemző möiránynak is meg voltak a maga fejlődési fokozatai, melyekben más és másképen módosultak termékei. A La Téne ízlésnek három fejlődési fokozatát különböztetik meg, u. m. a kora, közép és késő La Téne-t. Mind a hármat jellemzi a flbulának (ruhakapocs) az a formája, a melynek lába, vagyis tűtokjainak alsó vége a háta felé fölkanyarodik, de míg a kora La Ténet az jellemzi, hogy e fölkanyarodó rész szabadon áll, addig a közép La Téneben az a fibula hátához van egy 6 Kr. e. 280-ból vannak tudósításaink arról, hogy Thrá- cziába törnek ; két évvel később egészen Delphiig nyomulnak elő s ismét két évvel utóbb Kis-Ázsiába, a hol hazai neveik alatt, azaz mint Trokmok, Toktosagok és Tolistoboiok, Galatia uevil államot alkotnak. 39. La Tcne izlésü vaster Mohács vidékéről, a m. n. múzeumban. 5
