Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
Ő88 A S^ABAÖSÁGHARCZTÓL Ez elterjedt hirre ama véleményben, hogy Roth egyenesen a főispán mohácsi főhadiszállása ellen indul, tízezer ember sereglett össze a pécs- mohácsi országútra, a főispán védelmére. Maga Batthyány Kázrnér pedig czélszerübbnek tartotta a főhadiszállást Mohácsról Pécsre áttenni öt ágyújával. A dolog azonban nem úgy esett, a mint számították. Tudjuk, hogy Jellasicliot Fehérmegyében, Sukoránál keményen megverte Móga csataterve, melyben a Hardegg vasas-lovasok csapatja is részt vett, mely már a Drávánál pártolt át Jellasiehhoz. Három napi fegyverszünetet kötve, ez alatt alattomban hadaival Bécs felé menekült, Roth tábornokot pedig, kinek serege ezalatt kilencz ezerre szaporodott, cserben hagyta. Perczel Miklós és Görgey Arthur ügyes hadvezetése mellett sikerült, Rothot és seregét Ozoránál úgy a Sió partjára szorítani, hogy az kénytelen volt a fegyvert letenni. A hadat, esküvel fogadván, hogy Magyarország ellen többé fegyvert nem ragad, kellő födözet alatt hazájuk felé, a jött úton, visszabocsátották s"a jelentékeny eredményről a kormányt értesítették. A kormány ez eljárással nem elégedett meg, mert tapasztalásból tudta, hogy az ilyen elbocsátottakat esküjök ellenére újra fegyverre kényszerítették. írtak tehát Batthyány Kázmérhoz, hogy a lefegyverzett had Pécsre érkezvén, csak a fegyverviselésre alkalmatlanokat bocsássa haza, a többit a főváros felé szállítsa vissza. Rothot és Filippovicsot honárulás miatt kereset alá fogták, de a forradalom végéig csak gyenge őrizet alatt maradtak, rangjukhoz mért díjjal. !) Roth lefegyverzett hada október 10-ike körül ért Pécsre, Vásárhelyi fiatal lelkes kapitány kísérete mellett. Nyomorult, kimarczangolt s kiéheztetett had volt ez, de annak Pestre küldése, a kormány terve szerént, nem történt meg. A dologba Scytovszky dános püspök avatta be magát Batthyány Kázrnér e toprongyos s majd összeroskadó nép láttára, melyet alig7 tarthatott hadképesnek, a püspök kérésére engedékenységet tanúsított s az egész sereget hazájába visszaengedte. Scytovszky október 12-én a kaszárnya-mezőn e had részére tábori misét mondott és megkíván erre ÖTasits György egerági plébánost, ki saját nyelvükön alkalmi beszédet mondott nekik, mely után a magyar alkotmányra őket megesketvén,-to»- vábbi útjokra boesájtötták.2) Scytovszky pedig egy lépcsővel ismét közelebb emelkedett a prímási szék felé. Maga Batthyány jelentése szerént október 19-ről, ez ügyben3) azt mondja, hogy a vert had hazabocsátása a legjobb hatással volt a kedélyekre. A hazatértek ugyanis mindenütt a való dolgokat beszélvén el, meggyőződhetett a horvát népség, hogy ügyük nem áll oly fényesen, mint azt Jellasich hirdette s hogy nem igaz az, a mit Eszéken még plakátokon is hirdettek, hogy ne higyjenek a magyar lapoknak, mert azok hazudnak. <) Batthyány Kázrnér e jelentését már Bellyéről irta s a magyar hadak i) i) Horváth Mihály, Függ1. Tört. I. 546. — 2) Közlöny 1848. — 3) Közlöny 1848. *) Közlöny 1848.
