Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A LEGÚJABB TDŐKIG. 687 a fönt említett Dráva-vonal megerősítésének, miért Jellasich nem is merte e pontokon áthozni hadseregét; csupán az utolsó csapat Roth vezérlete alatt ment keresztül Baranyán és Pécs városán, de hogy mily irányból jött, azt nem tudjuk. Batthyány Kázmér Mohácsról a miniszterelnökhöz kelt levelében csupán annyit említ, hogy a pártütő horvát had berontott Baranyavármegyébe és ágyukkal lévén ellátva, nem lehetett ellentállani, azért a merre ment, mindenfelé pusztított, miért is a fölkelő nép általa érzékeny veszteséget szenvedett.x) Roth mintegy hétezer emberrel október 25-én hagyta el Pécset, hogy. Szék és Dombóvár felé haladva, Mező- Komárom irányában Jellasich törzshadával egyesüljön. A hadnak tizenkét ágyúja volt, de lőporos társzekerei, igen csekély födözet mellett, csak szeptember 27-én értek Pécsre reggel 9 órakor, sietve a sereg után. Roth, Jellasich fejével gondolkodva, csak a győzelemre várt és a bevonulásra Pestre s így Pécsett, visszavonulásuk esetére, még csak födö- zetet se hagytak; csupán 46 beteget, kiknek fegyvereit se vették el. Alig távoztak el a lőporos társzekerek, megtudták ezt a pécsiek s a betegektől elvették fegyvereiket, melyeket azok szívesen adtak át, mondván, hogy ők úgyis csak azért jöttek el, mert Jellasich akasztófával fenyegette őket. A lőporos társzekerek érdekében pedig futárt menesztettek a főispánhoz, ennek főhadiszállására, Mohácsra, hogy legalább kétszáz embert küldjön a Hegyhátra. A lőporos kocsik már Széket elhagyták, mikor Perczel Antal Mohácsról 120 önkéntessel azokat utolérte, közel ahhoz, hogy Roth seregeivel csatlakozzanak. Batthyány jelentése szerént, közel Oroszlóhoz (minden valószínűség szerént a hegymagaslaton húzódó úton), mikor Perczel Antal megtámadta őket, a szekerek katonai födözete azonnal megadta magát s hadnagyuk, Popovics, oda nyilatkozott, hogy vér nélkül ugyan nem adták volna meg magukat, de ez igaztalan háborúra erőszakkal kényszerítették. 2) —■" Az elfogott emberszám nyolczvan volt, kik hadi foglyoknak tekintettek; volt e kívül 28 hordó lőszer, mindegyikben 6000 kemény töltés, melyet a főispán biztonság kedvéért Bajára szállított, 26.000 töltényt a vármegye megtartott magának.3) A lelkesedés és riadalom, mely Perczel Antal e hadműveletére újra fölébredt s általános lett, nemcsak a pécsi szertár embereit (50—60) fegyverezték le, de egyúttal kimentek Pécsváradra is, Majthényi és Hilscher pécsi kereskedő vezetése alatt, hol a Hardegg vasas lovasok szertára volt. Az őrizetet lefegyverezték, elvezettek 95 lovat, elvettek számos kardot és pisztolyt. Jó volt mindez a magyarnak. Rotli tábornok, Perczel Antal hadi kraválján (e névvel nevezi el azt a Közlöny 1848. október 3-iki száma) haragra gerjedvén, Bőrzsön József akkori sásdi szolgabirónak lakását egészen földúlatta és fejére 50 forintot tűzött ki s azzal fenyegette Baranyát, hogy hadseregével meg fogja zabolázni. l) l) Közlöny, 1848. okt. 1. -— 2) Kossuth hírlapja, okt. 3. — 3) Közlöny, 1848.
