Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
600 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL Klimó halálával a kormány József befolyása alatt, úgy látszik, lemondott ama hagyományos álláspontjáról, hogy a megyés püspököt tegye meg egyúttal főispánnak. Lehet, hogy Baranyára nézve Klímának Pécs városával szembeni s a kormány érdekeivel ellenkező magatartása is okozhatta, hogy Klimó után már május 16-án tolnai Festetich Pál grófot nevezte ki Baranyavármegye főispánjává. Nevezett a szent István-rerul lovagja, a magyar udvari kamarának alelnöke volt. A vonatkozó értesítést a vármegye 1777. év junius havában vette, melyre új főispánját levélben üdvözölte, melyre a választ az 1778. év január 14-iki közgyűlésen hirdette ki a vármegye. Valószínűleg időközben beküldőitek az új főispánnak a vármegye nevezetesebb mozzanatairól való értesítéseket is, mert válaszában az új főispán örömét nyilvánította a fölött, hogy a vármegye területének hat részre való fölosztását oly szerencsésen sikerült megoldani ; ellenben az új tisztviselők fizetésének megállapítása s a kerületek berendezésére való kérdést személyes megjelenéséig íontartotta. De a főispán nagyon késleltette jövetelét, míg a Tolnavármegyébe kinevezett Apponyi György már 1777. év október 15-én tartotta meg Hőgyészen beiktatását, mely ünnepélyen a vármegye küldöttségileg vett részt. A vármegyének hat járásra való iolosztását az alispán még Klimó idejében tervezte, maga is csinálta meg s a közgyűlésen bemutatta. Fes- teticli idejében a fölosztást fölterjesztették a helytartótanácshoz, hol az megerősítést nyert, mielőtt az új főispán vármegyéjét látta volna. E fölosztás szerónt a pécsi járás 57, a baranyavári 51, a siklósi 59, a mohácsi 51, a hegyháti 72, a szent-lőrinczi 58 községet foglalt magában. A mai pécsváradi járás Hidasd és Ofaluval a mohácsi járáshoz tartoztak, míg Újbánya és Hosszú-Hetény Pécshez tartozott. A baksai uradalmat akként darabolta el, hogy Baksa, M.-Mecske, Tésen, Kis-Telek a szent- lőrinczi járáshoz, Regenye, Gyűd, Gadány a pécsi járáshoz tartoztak, különben is e kerületek nagyrészt a maiaknak feleltek meg. A járások akkori szolgabirái : Alapi Salamon Sándor Pécsett, Sauska Ferencz Baranyavárott, Hoitsy Benjámin Siklóson, Kajdocsy Antal Mohácson, Némety Sándor Hegyháton, Bana Máté Szent-Lőrinczen. A vármegyében összesen 31.765 dikát számláltak ; 77.149 fi t 332/e kr. katonai és 20.000 írt házi adót fizettek. Adjuk itt az előkelőbb uradalmakat adó-fizetéseik nagysága szerénti sorrendben, melylyel azok nagysága és értéke is megállapítható: Bellyei uradalom 13L582,.fct-12- k%-'pécsváradi apátság 12.541 frt 23 kr., pécsi püspökség 12.051 frt 21 kim^dárdai uradalom 7158 frt 50 kr., német-bólyi uradalom 7048 Irt 18 kr., Siklós 663ÏTH 77 kr.“ Szelif-Ti3rhfcz 4155 frt 16 kr., Dombóvár 3086 frt 36 kr., a káptalan 2870 frt 47 kr., Petrovszky 2558 frt 02 kr., Üszögh 2443 frt 92 kr., a székesegyház 2384 frt 25 kr., a szeminárium 2310 frt, Sellye 1738 frt 14 kr., Batthyány herczeg 1705 frt 38 kr., Sauska 1657 frt 68 kr., a pálosok 1049 frt 77 kr., Czinderv 910 frt 29 kr. és Horváth Dániel örökösei 649 frt 54 kr. összadót fizettek.
