Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZABADSÁGHARCZIG. 601 M aga Pécs városa 2662 frt 29 ki\ adót fizetett, mely a püspöki fizetések között áll, önmagában a tizedik adózást képezné a vármegyében. E kívül a városok : Mohács 2205 frt 22 kr., Duna-Szekcső 1190 frt 1 kr., Pécsvárad 1158 frt 90 kr., Siklós 1150 frt 79 kr., Dárda 926 frt 42 kr., Német-Bóly 776 frt 33 kr. adót fizettek. Ugyancsak 1778-ból a statisztikai följegyzések szerént Baranyában volt lakó (illetve család) 15.156; fiú 3277, leány 1344, testvér 1667, inquilinus (kisliázas) 5699, subinquilinus (bérliázas) 1426, cseléd 844, szolgáló 319, ökör 10.516, fejős tehén 11.683, meddő tehén 696, borjú 2998, tinó 5534, ló 19.380, csikó 159, disznó 35.360, bárány 9525, kecske 270, vizes malom összesen 482, száraz malom 4, korcsma 2608, mészárszék 662 stb. Festetich Pál gróf, főispán az ígéretét, hogy személyesen jön Pécsre, soha se váltotta be. Ezt természetesen beiktatásnak kellett volna megelőznie, mit, úgy látszik, kikerülni óhajtott; azonban élénk levelezésben maradt a vármegyével. Ez őt rendesen értesítette az egyes nevezetesebb ügyekről, elküldte javaslatát s kérte a főispán véleményét. így a főispán levelezéseiről a közgyűlési jegyzőkönyvek lépten-nyomon tanúságot tesznek. Az intimátumokat és resolntiókat, melyek a vármegyét illették, rend- szerént a Pozsonyban tartózkodó főispánnak kézbesítették, ki azokat véleménye kapcsán küldötte a vármegyéhez. Nem egyszer találjuk, hogy a főispán nemcsak helyesli, de tüníetőleg megdicséri a vármegye eljárását és szorgalmát. József által 1781. év október 29-én kiadott türelmi rendelet, mely akkor „Christiana tolerantia“ név alatt vált ismeretessé, Pozsonyban deczember 18-án kelt levelével küldte le a vármegyének azzal az utasítással, hogy annak határozmányait a legpontosabban betartsák, melyet Pécsett 1782. év január 14-én hirdettek ki. Legutolsó levele a vármegyéhez 1782. év április 10-én kelt, melylyel néhány befejezetlen úrbéres-ügyet sürgetett meg. Innen kezdve az okmányokat hallgatás szállja meg, mígnem április 19-én őfelsége a főispáni tisztet, vagy tisztességet (honorem seu officium) Végh Péter helytartótanácsi biró s tanácsosnak adományozta, miként azt annak kitűnő erényei s a haza szolgálatában szerzett érdemei megkívánták. 1778-ban intimátumot kapott a vármegye szeptember 14-iki kelettel, mely szerént Pécs fölszabadításának megváltása körül a Pozsonyban ülésező bizottságnak legnagyobb nehézséget okozott a bormérés megváltása, miután a pécsi boroknak helyi árát nem ismerték, a bérlők kötelezettségét nem tudták s egyéb kisebb nehézségek is fordultak elő. Meghívták tehát Pécs városát a Pozsonyban november 1-én megkezdődő tárgyalásokra. Horváth Ignácz városi biró, Mestrovics György hites jegyző, Pirker Márton, Solder Antal, Mestrovics János, Platz Sebestyén, Kocsis János szenátorok; Jinnies Máté magyar, Turkovics József illír tribunus, Pichler József, Bud ay József, Steinhäuser György, Schröder Jakab, Schmuczi Pál, Radies György, Periek András pécsi polgárok megjelentek az alispán előtt s ott a pozsonyi tárgyalásokra meghatalmazásokkal látták el Lajercz Pál szenátort és Stőhr György számvevőt a Pozsonyban való képviseletre.
