Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
568 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL sorompóba. Akkorában a vármegye nemeseknek el is ismerte őket, de többnyire féltelkesek és kisebb műveltségi fokon állók lévén, még nyert jogaikat se tudták érvényesíteni. Egy része a hajdani nemeseknek, kik- nek nagy részt okirataik vesztek el. tovább is lappangott. Ezeken kívül a Bak-, Hemátli-, Hódossy-család, a bakonyi, bicsérdi, bogdásai nemesek stb. keresték jogaikat kisebb-nagyobb szerencsével. Sokkal szerencsésebb volt a nemesek egy másik osztálya, t. i. a szent-királyi, kik együttes nemességüket 1682-ben kapták meg. Szentkirályt később a királyi kegy kétfelé is adományozta, t. i. a pécsi püspöknek és a JETreuner-családnak Szent-Lőrinczhez ; a három igénylő közül azonban végre harmincz évi tusa után mégis Szent-Király lakossága győzött, úgy, hogy a községet már 1729-ben Szabad-Szent-Királynak nevezték. A harmadik osztályba kell sorozni a Baranyában ez időtájt szerepvivő nemesi osztályt, melynek tagjai nemességüket többnyire csak az utolsó évtizedekben nyerték. A helytartótanács 1728-ban rendelte el a nemesek összeírását. 1760- és 1761-ben a rendeletet 'többtele ütasítássaTbovitették. Végre ázTré^ év majrife 21- én tartott közgyűlés a baranyai nemesek névsorát megállapította. Oly nemesi, kinek a vármegyében birtoka volt, csak hatol találtak. Ezek Petrovszky József, Búim János. Horváth Dániel, Bézsány Sándor, Jankó vies Bonaventura és Kun Pál. A többi nemesnek nem volt nemesi birtoka. Baranvavármegve többi része tehát, részben papi-bii lok. részben alládium. , Négy nemesi család volt, kik pécsieknek látszanak lenni. Ezek Pávics Mihály, Dorosavcsevics Simon és György, Orlovicz János, Sivkó János és István. Vidékről ide származott nemes család van huszonnégy, kik részben hivatali tisztet viseltek, részben magánzók voltak. A nagyobb családok képviselői közül Gzuppon László 1659. év augusztus 31-én, Hegyi János 1596. év márczius 19-én, Balogh István, a vármegye kapitánya 1659. év november 25-én, Frübeisz János Antal 1655. év junius 24-én, Major Mihály esküdt 1718. év október 2-án, Mecséry Péter 1681. év október 12-én, Balaskó Imre 1675. év április 6-án, Thanyi György 1609. év november 26-án, Zombory Mátyás 1722. év deczember 5-én, Kis Péter 1652. év november 28-án, Bukvay Vittus 1694. év márczius 24-én, Nagy György 1570. junius 11-én, Adámovies Márton 1714. év november 6-án, Gludovácz Márton 1706. év julius 26-án, Kürtössy István 1697. év február 22- én, Kidin János 1651. év szeptember 8-án kelt armálissal igazolták nemességüket. Más megyéből hozott bizonyítvány alapján ismerték el nemesnek Pápay István megyei jegyzőt, Koller Imre esküdtet, Lehoczky Miklóst, a Mohácson tartózkodó néhai Mesterliázy Imre fiait, Józsefet és Jánost, Szombathelyről 1725. év junius 12-én kiállított okmánynyal, továbbá a Petris- és Gyenis-családot. Összeállítva tehát az összes nemeseket, alig volt a vármegyében összesen 66 nemes, kik közül 32 Szabad-Szeid-Királyboz számítandó. 11a tehát ezekhez hozzáveszszük Baranyavármegye összes tizennyolez földesurának képviselőit és föltcszszük, hogy á nemesek sorában egyetlen egy
