Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
564 Á TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL Ellenben Szekcsőn, hol az lehető, a püspök nemcsak rezidencziát bír, hanem tetemes földekkel rendelkezik. Igazságtalan volna tehát, azért a népet megadóztatni.4) Ez együgyű felelet csak a nemakarás kifolyása volt, mert mikor a fölső utasítást megkapták, hogy a dimniczát és kunakot okvetlenül meg kell állapítani, azt végre megállapították és a helytartótanács a fizetés megkönnyítésére elrendelte annak két részbeni fizetését..2) Meg kell említenünk, hogy a görögkeleti pópák 1773-ban megnyerték, hogy nekik is, mint a katholikus papoknak, a plébániához az urba- riális területekből földek adassanak és e birtok az urasági terhektől is mentes legyen. A vármegye elvileg elfogadta a kérelmet, de e közben a saját püspökségéhez utalta az ügyet annak megállapítására, hogy a pópák eddig minő kedvezményben részesültek és miként akarják azt most rendezni '? Majd a vármegye fölkérte az egyes uradalmakat, hogy a pópák részére hasítsanak ki plébánia-földeket.3) A budai püspök ez időben nem más, mint Czirilovics Sophron, ki a vármegyét jól ismerte és ki fölfogván kora hivatását, oda törekedett, hogy püspöki megyéjét, az exigentiák szerént rendezze. E végből utasítás jött a vármegyéhez, hogy a működő pópáktól a nem működőket különítse el és csak a működőknek adassanak az úrbéri földek. Sajnos, Baranyavármegye uraságai már ez időben keveset tehettek a pópák érdekében, mert az úrbéri kérdéseket 1776-ban leg- többnyire rendezték már és szűkmarkúsággal kötve nem akartak tovább menni, mint a mennyit úrbér gyanánt a rendeletek kijelöltek.4) Ellenkezőleg, még jobban terhelték a pópákat, miért Czirilovics püspök 1779- ben kérte a vármegyét, hogy a bellyei uradalomban lévő pópákat a szokatlan „prestatiok“-tól oldják föl.5) A görögkeleti vallásnak ügyeinek végleges rendezése azután a Kar- lóczán megtartott kongresszus útján rendeztetett, melynek költségeit az állam előlegezvén, minden háztól beszedendő 2V2 kr. behajtására és a karlóczai metropolistának elküldésére a vármegyét 1781-ben utasította.8) Néhány szóval meg kell emlékeznünk a zsidókról is. Az 1690. év január 18-án Pécsett tartott vallásérdekü gyűlés azt mondja, hogy a zsidókat innen már korábban kiűzték, de ennek semmi egyéb nyoma nincs. Pécs város 1692-ik évi fogadalmában, hogy más felekezetet nem tűr meg a városban, a zsidókat is megnevezte. Voltak-e akkor itt zsidók, annak semmi igazolását nem találjuk. 1725-ben a helytartótanács elrendelte a zsidók összeírását és 1729-ben elrendelte, hogy a zsidókat befogadják, bizonyos kérdésekre kihallgassák és feleleteiket küldjék föl. 1735-ben a, helytartótanács újra kért fölvilágosítást a zsidókról. Mindez esetekben a vármegye azzal, hogy Baranyában nincs zsidó, a leiratot visszaküldte. És a zsidók összeírásában, mely az országos levéltárban olvasható, Baranyából nem is találunk egy zsidót se. Akkor még az uraságokat is fölszólították, hogy kóbor és kujtorgó (vagos et oberrantes) zsidókat be ne 1 1) Kj. 1771. —-2)Jij^771. 440., 1772. 257. — 8) Kj. 1773. 190., 1774. 377. — 4) Kj. 1776. 246. ■/ 5) Kj. 1779. 2o7^=) «) Kj. 1781. 568.
