Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZ ABADSAGHARCZIG. 505 fogadjanak. Ugyan azt felelte a vármegye 1744-ben, mikor az az utasítás jött, hogy csak rendkívüli szükségben lehet őket megadóztatni. Az 1770-iki összeírásban a iölsőbbség három zsidó nevet vett észre. Azonnal elrendelték, hogy' javaikra nézve eskü alatt kihallgassák ~és~egy másik rendelettel a Lengyelországból bejött zsidók összeírását parancsolták meg.r) A zsidóügyben a vármegye ez évben azt a jelentést tette a helytartótanácshoz, hogy Baranyában alig van néhány zsidó, csakis a Meitzer (bakóczai) és Petrovszky (fölső-mindszenti) uradalmakban tartózkodik néhány, de ezek is csak időlegesen vannak itt és hamuzsirt készítenek (clavellatura cinerum) és Szent-Lőrinczen van egy, ki Hőgyészről való.i) 2) A zsidóknak általán betelepülési engedélyük nem lévén, nem is mondhatták a bíróságok előtt, hogy lakásuk állandó, de valószínű, hogy azok a Meitzer-, Petrovszky-birtokokon állandóan megmaradtak. 1771-ben a vármegye föliratot intézett a helytartótanácshoz, hogy a törvényekkel meg nem egyeztethető, hogy Üszöghben zsidó telepedett le. A zsidók ez ellen azzal védték magukat, hogy kénytelenek voltak e vármegyébe is letelepedni, mert Tolna- és Baranyavármegyék gátolják őket abban, hogy más megyékbe vásárokra járhassanak,3) de az üszöghi uraságnak szüksége is volt zsidóra, mert ennek segítségével adta el búzáját és gyapjúját, sőt Östreiher Mózes nevű zsidó engedélyt nyert a búzával való kereskedésre.4) 1778-ban hirdették ki a 2017hm. számú intimatumot a zsidók összeírására. Ebben a zsidók ügyeinek rendezése kezdődött, többek közt azzal, hogy nem szabad nekik házat venni. 1781-ben József adott ki egy rendeletet e ozíinmel: ...V zsidó nép szabályozása“ (gentes judaicae regulatio), mely sok pontból állott, de Baranyában kévés értelme volt neki, mert a vármegye még 1782-ben is azt jelentette, hogy 2—3 zsidónál több nincs a vármegyében, kiknek zsinagógájuk nincs és nem is szabad nekik építeni.5) Ugyanez évben olvasunk először a türelmi pénzről (taxa-tolerantiae), mert nem adót fizettettek velük, hanem egy bizonyos taxát, hogy meg- tűrték a zsidót.«) Úgy látszik, hogy a nyolczvanas évek jobban kedveztek a zsidóknak és némileg elszaporodtak, mert 1795-ben a baranyai zsidók (gremiales judai) panaszt emeltek a vármegyénél, hogy Pécs város nem elégedvén meg a türelmi bérrel, mely maga is elviselhetetlen; október elején a város azt határozta, hogy azok a zsidók, kik adás-vétel végett a városba jönnek és itt egy órát, vagy napot töltenek, naponta egy septenariust tartoznak fizetni. Panaszuk arra is kiterjedt, hogy több mindenféle dolgok vételétől eltiltották őket. A vármegye a panaszt a városhoz küldte át. A királyi végzés erre nézve az lett, hogy a város a zsidóktól, kik naponta kereskedés czéljából a városba jönnek, külön taxát nem szedhet, hanem csak az évi vásárok taxáját szedheti, mert így e város nem emelkedhetik oda, hol már más városok állanak, ha önkényesen ily taxákat vesz.7) Mégis i) Kj. 1770. 22—59. — 2) Kj. 1770 137. — «) Kj. 1771. 308. - 4) Kj. 1771. «1. ») Kj. 1782. 5. - «) Kj. 1782. 154. — i) Kj. 1794. 525., 1796. 156.
