Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL 550 a tricesimát, szüntessék be Pécset^ ; a katonaság kihágásait büntessék ; hogy a ráczok, frankok, svábok, bár összeirattak ; állhatatlanok lévén, az összeirásból kihagyhatok legyenek ; hogy a borhamisítás ellen, bár még nincs e vidéken, intézkedjenek s a szent-királyiak nemességi ügye sza- bályoztassék. Passárdi alispánsága alatt kétszer volt követe a vármegyének az országgyűlésen. Egyszer 1720-ban, mikor a vármegyei jegyzővel, Thanyi Ferenczezel ment föl, másodszor 1723-ban, ekkor azonban sürgős dolgai csakhamar visszahívták a vármegyébe. A jegyző tehát egyedül maradt az országgyűlésen, a pécsi viszonyok azonban oly szerencsétlenek voltak, hogy e miatt nemsokára a jegyzőt is visszahívták. Ezzel letűnik Passárdi csillaga. Jószágait, Pellérdet, Arányost és pécsi házát tetemes adósságok terhelvén, eladta. így a vármegyei határozatok szerént többé alispánságot nem vállalhatott. A vármegye képe tehát az 1723. év október 1-én a püspöki rezidencziában tartott tisztújító közgyűlésen megváltozott. A választásokat a püspök mint főispán jelenlétében ejtették meg s három jelölt közül Petrovszky Józsefet választották meg alispánnak. Petrovszky ekkor legfiatalabb földesura volt a vármegyének. Fölső- Mindszent körül vett birtokot Rindsmaul gróftól s letelepedett Bara- nyavármegyében, hol leszármazói e századon át szerepeltek. Kívüle jelen volt még a hidasdi Kun Ferencz és Gyurekovics Péter. Főjegyző Pápai István lett. Meg kell említenünk a választottak közül Horváth Dániel persecutort, ki szintén új földesura volt Baranyának, az időben szerezvén a szigetvári járáshoz tartozó Bükkösd és Ibafa vidékét, mely előbb fiskális vagyont képezett s ki atyja volt a később Baranyában szereplő családok leányágának. A tisztújítás után a már igen öreg püspök ismét segélyt kért a kormánytól és a cancellária Comper Menyhértet nevezte ki a püspök teljhatal- mazottjául. A telj hatalmazott elég szigorú ember volt s a határozatokból mit se engedett. így már a következő tisztújítás keserű küzdelmekre adott okot, mert a választási határidő kitűzésénél rendellenesség történt, korábbra tűzetvén ki, mint a határozatok megengedték, mit az udvarnál is észrevették s a mi visszatetszést szült. Ez volt oka, hogy biztost küldtek ki, a püspök ellen való szövetkezéssel gyanúsítván a vármegyét. E gyűlés alkalmával, bár a jelenlévők mindannyian kinyilvánították, hogy bármiként essék is meg a tisztújítás, ellentmondani nem fognak; a biztos a tisztujítást még sem engedte meg. A hangulat pedig elég békés volt. Petrovszky József alispán és átlag a többi tisztviselők is évek hosszú során át megtartották állásaikat. A vármegye legterhesebb dolgát ez időben is a katonaság képezte. Most már nemcsak a pénz vándorolt a katonaság kezébe, hanem évről- évre katonaság tartózkodott a vármegyében. Ezek nem csupán Pécsett és a
