Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
456 A MOHÁCSI VÉSZTŐL A fatemplom, mely a Tettyéről lefolyó víz közelében, a palánkon belül, nem messze a budai kapu fölött emelkedett, általán úgy tartják, hogy nem messze a siklósi kaputól állott; ez azonban téves. A fatemplom még 1664-ben is fönnállott, mint az Ortelius Redivivus et Continuatusl) kiadott rajzában látható, bár akkor már megfogyván az unitáriusok, a katholikusok bírták a mindenszentek templomát s mi több, toronyórájuk is volt, mint azt egykorú képek és följegyzések igazolják. — Válaszúti s az őt követő Vásárhelyi elmúlta után az unitárius vallásnak csak kevés nyomára akadunk. A XVII. század elején említést tesznek Pécsi Szabó Jánosról, mint baranyai unitárius papról. 1632- ben Badecius Bálint püspök, Jávái István baranyai pap által üdvözítőlevelet küld Szentgyörgyi és Mohácsi Mihálynak, mint Fölső-Baranya legtekintélyesebb papjainak, kik közül egyik valószínűleg pécsi pap volt.2) Szokásban volt az unitáriusoknál, hogy theologiai tanulmányaik befejeztével három évi vándor-tanitóskodásra mentek ; az unitáriusok kolozsvári főiskolája ezek közül följegyezte 1646-ban Adámosi Györgyöt, 1652-ben Baranyai Jánost és Ajtai Jánost, 1654-ben Szárazajtai Balázst, kik Kolozsvárról Baranyába utaztak tapasztalatokat szerezni. 3) Mi azt mutatja, hogy ez időben még mindig állott az unitárizmus Baranyában, mégis a kellő szellemi segély hiánya és a stagnatió miatt, melybe népe a küzdelem hiányán lesülyedt, csakhamar lehanyatlott az unitáriusok fénykora s úgy elenyészett, hogy nem is tudták, hová lett. Hiszen Válaszuti agg napjaiban az unitáriusok Közép-Baranyában, mely egészen az unitáriusokhoz tartozott, egyik községet a másik után vesztették el, úgy, hogy 1607 körül a reformátusok egyik szenioratust pécsinek nevezik, jeléül annak, hogy Pécs vidékén újabb foglalásokat tettek. Vörösmarty Illés herczeg-szőllősi superintendens Herczeg-Szőllősön halt meg s ott is temették el. Az őkeze alatt gyorsan virágzott föl a református egyház, iskolájából jeles egyének kerültek ki s a reformáczió kezdetétől fogva Baranyának e fészkéből s vidékéről nem egy buzgó református hittérítő repült ki, kiknek nevét a történet följegyezte. Ezek : Karancsi Mihály (1546), Eszéki István, 1560-ban Eszéki Mihály, 1575- ben Siklósi Péter, Laskói István, Mohácsi István, Kölkedi Balázs, Vár- konyi András stb. Vörösmarty halála után a békekötés határideje lejárván, újra harczok kezdődtek. A törökök a tatárokat hívták segítségül, kiknek egy része Baranyában tartózkodott és nem kegyelmezett semminek; így a herczeg-szőllősi egyház is pusztulásba ment. A püspök drága könyvei, a népek jószága, az anyakönyek s mi több, a török császár által adott szabadvallás gyakorlására vonatkozó oklevél, melyet évenként a budai bíboros szokott volt megerősíteni, a tatárok dúlásainak áldozatául esett. E zivataros időben, úgy látszik, se nem választottak superintendenst, se nem vállalkozott senki teendőinek elvégzésére ; a tatárok e második !) Nürnberg, 1665. — 2) Kanyaró unitáriusok 202. — 3) U. o. 106.
