Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 455 Pécs város majdnem összes értelmisége ; úgy látszik, katliolikusok is vettek azon részt. Válaszuti meghívta a vitára a környékbeli papokat, de ezek az első napra már nem érkeztek meg s így csupán Vásárhelyi Mihály vett abban vele részt, ki tiszttársa volt; az nap este megérkezett a többi pap is, kik közül a kézirat Siklósi Mihályt említi, mint a többi szószólóját. Az első napon a vita az atya, másodikon a fiú istenségéről szólott. A második vita alkalmával annak hevébe a pécsi polgármester is bekeverte magát, a mennyiben fölkelvén, saját bibliáját föladta a szószékbe Skariczához e szavakkal: „Ez az Isten könyve, innét bizonyíts, hadd lássuk, megtudhadd a háromságot belőle.“ Mit látván Rácsai, ki pápista volt a pécsiek között, gyorsan kiment és egy bibliát hozott be, mit „Máté uramnak“ fölemelvén, mondá: „Innét bizonyíts Máté uram! Száz esztendős biblia ez.“ De Máté egyiket se nyitotta föl. A katholikus Rácsai gyors kimenése és visszafordulta igazolja, hogy a mindenszentek templomát akkor már egy kőfal kétfelé rekesztette s Rácsai csak a templom másik részébe ment ki. Az elrekesztés tehát mindjárt az eucharistia ledobása után történhetett. Az elrekesztésnek nyoma ma is meglátszik a templomban, mert az elrekesztő fal már kezdetben egy nagyobb boltívvel épülvén, utóbb csak az ezen belül lévő (illetve a boltív alatti) falat bontották le, fönnhagyván mostanig a retesz külső részeit s boltívet. E kibontás nagyhamar történhetett, mert a kath. népség igen erősen megfogyott, valószínűleg István pap halálával. A XYI. század első tizedeiben egy pár olasz és szláv család kivételével, alig volt katholikus, ') úgy hogy 1637-ben csak egy fakápolnában jöttek össze a katholikusok, melyet az unitáriusok 1628-ban adtak cserébe a katholikusoknak a nekik teljesen átengedett mindenszentek templomáért. Az unitáriusok tehát mintegy negyven esztendeig kizárólag bírták a mindenszentek templomát. Némi nyomai maradtak ugyan annak, mintha a katholikus hitéletet titokban mégis ápolták volna. 1584-ben a pápa Rómában nemes versenykeltés végett a Collegium Germanicum Hungaricumot alapította, ennek tagjaiul följegyezvék 1589-ből Liptai Dániel, 1598-ból Baranyai Péter pécsmegyei papok; sőt már 1582-ben találjuk Rómában Joannes Transil- vanus pécsmegyei papot.2) E papok valószínűleg nem a mai Baranya, hanem a drávántúli részek papjai lehettek. Ott tovább működött a hit ápolása. 1597-ben bizonyos papi személyek között fönnforgó perben meg- említtetnek a szombathelyi Bresztovacz, Berethyna, Szilvaköz, Verőfény, Nanna, Renesincz, Horswa, Bokotia, Alsóvelike, Nekcse, Bercsijna, Gal- gova stb. községek papjai, részben a hajdani drávántúli Baranyában, de általán a pécsi megyében.3) Ez a vidék lehetett az, mely még több gondot fordított a hitéletre s Rómába papokat küldhetett. i) i) Haas említi,'Emlékirat 265. — %) Fraknói Ház. és Külf. Iskolázás 282. — 3) Koller VI. 360.
