Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 433 maga megindokol. Pécsi püspökké 1558. év junius 6-án nevezték ki ; 1557- ben egri püspök lett, 1561-ben szentelték föl, 1569-ben esztergomi érsekké emelkedett s 1573. év julius 21-én halt meg. Verancsicsnak a haza érdekében tett jeles szolgálatai s irói működése sokkal ismertebb, semhogy azokat itt külön fölsorolni kellene. Jelen műben is többször történik reá hivatkozás. Verancsicsot Julius pápa 1554. év szeptember 22-én erősítette meg Pécsre, melyért a díjat is meg kellett volna fizetnie, de mivel ez időben Ferdinand a pápához is folyamodott segélyért, a pápa Verancsics és más püspökök kinevezési díjával elégítette ki.1) Verancsics 1553. év junius 19-én összes püspöki vagyonát bérbe adta Tahi (Thah) Ferencznek, Magyarország főkapitányának, rokonának egy évre és a bérösszeget Tahi előre le is fizette. A bérbeadás Bécsben történt, a bérösszeg az okmányban kitéve nincs.®) Nemsokára Konstanti- nápolyba menvén követségbe, a püspökséget papi s jövedelmi tekintetben testvérére, Verancsics Mihályra bízta.8) Ez okmány Sopronban, 1553. év julius 1-én kelt. Verancsics Egerbe helyezése után, Draskovich Györgyöt nevezte ki Ferdinand pécsi püspökké, kit a pápa 1560-ban erősített meg. 4) Atyja Draskovich Bertalan de Trakostyán, anyja Uthynesich Anna, tehát rokonságban volt a Martinuzziakkal, mint Verancsics levelei és Martinuzzi György nővére elárulják. Tanulmányait Bonnban és Rómában végezte. Ügy Verancsicsnak, mint Draskovichnak a püspökségben teendője nem lévén, az állam- és királynak tettek szolgálatokat s ez megakadályozta, hogy püspökségük jövedelmét beszedhessék. Ennek megkönnyítésére már Verancsics idejében oly egyesség történt Ferdinand és a püspök között, hogy a király évi 300 forinttal kibérelte a püspöki tizedeket és azokat a vár-adóval együtt beszedte. Ez az oka, hogy a dika-jegyzékben a püspöki javakat külön sorolták. A püspöki javak ekkénti kezelése Draskovich idejében is megmaradt, 5) azzal a különbséggel mégis, hogy a szigeti várnagy saját vagyonából is tized járván a püspöknek, ez a kincstár részéről bérlet tárgyát nem képezte. Horváth Márkó, akkori szigetvári parancsnok, megkérte a püspököt, engedné el neki a tizedet saját vagyona után, mit Draskovich meg is tett, de 1561 körül a fiatal nős Horváth Márkó elhalt s a püspök az életfogytig tartó engedmény lejártával a tizedeket követelte.6) Akkori időben a törökök két bábócsai kudarcza és Szigetvár hasztalan ostroma után az a vélemény ébredt az emberekben, hogy nemsokára Pécset vissza lehet szerezni. E hiedelem látható Draskovich püspöki működésén. 1543-ban Pécs káptalanja elszóródott mindenfelé s máshol kerestek foglalkozást; valószinii, hogy Draskovich idejében már kevesen éltek közülük, de mivel a püspöki káptalani jövedelmek megnyílani kezdtek, 1 1) Koller V. 353. — ®) Koller V. 338. — 8) Verancsics I. 307. — 4) Koller VI. 01. — 6) Koller V. 49. — «) Koller VI. 71. :8
