Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
432 A MOHÁCSI VÉSZTŐL török, hogy Sziget, Eger és Palota átadassanak, mert ezek neki alkalmatlanságokat csinálnak s e nélkül lehetetlen békét kötnie. Veranesics, ki előtt a török e kívánságát követsége idejében kinyilvánította ; erre oda nyilatkozott, hogy Ferdinánd az évi sarczot csak így fizetheti meg s csak akkor remélhet békét, ha e várak Ferdinand kezén maradnak. ') Erre Verancsiesnak három napi időt adtak a várak átadására vonatkozó nyilatkozatra,2) de ez kijelentette, hogy Ferdinánd abba nem fog semmikép beleegyezni.8) S bár a törökök erre háborúval fenyegetőztek, mégis nemsokára középútat ajánlottak olykép, hogy Szigetvár egészen töröltessék, de ebbe sem egyezhetvén, végre megelégedtek azzal, hogy a török foglyokat Szigetvárról ereszszék el s a kérdés végleges megoldását elhalasztották. A pécsi püspökökre nézve a hódoltság megkezdésétől (1543.) egészen Szigetvár elestéig (1566.) megjegyezhetjük, hogy huszonhárom év alatt hat püspököt jegyzett föl a történet, kik azonban nem tekinthetők aktuálisoknak, mert azok nem bírtak, nem is mertek megyéjükbe jönni, kezdetben jövedelmük se volt abból. Mikor a török jobban meghonosodott s a magyar a török járomhoz hozzászokott, azok eljárását kitanulta: a megye hozzáférhetőbbé vált. Ekkor kezdődtek meg a följegyzések s a nép önkéntes adója. Szigetvár elestéig tehát a pécsi püspökök némi jövedelmet is húztak püspökségükből. 1548- ban, mikor Vár allyi Stanislaus elhunyt, Gregoriancz Pál lett névszerénti pécsi püspök ; megerősítést nem nyert. 1550-ben a zágrábi, 1554-ben a győri püspökségbe helyezték át. Nemes családból származott, decretorum doctor volt s egyike azoknak, kik a Quadripartitumot készítették. Tudományosságát igazolja, hogy magyar történetet is irt ..Breviaram Rerum Hungaricorum“ czím alatt.4) Követte őt a püspökségben Tompa György zágrábi prépost, kit Róma 1550-ben erősített meg, mikor is a püspök jövedelmeit 200 forintra becsülték. De azért az okmány elküldésének díja mégis 3300 forint volt, melyet azonban Tompa alig fizethetett meg, mert már 1552-ben Zágrábban meghalt s ott el is temették. Oláh Miklós esztergomi érsek által ellenjegyzett kinevezési okmányának eredetijét a nemzeti múzeumban 2381. sz. a. őrzik. Következő püspök Veranesics Antal lett, kit többen latinosán Veran- tiusnak hívnak. A püspökséget egyetlen egyszer látta, mikor a Dunán mellette elutazott. Őt kétségkívül Pécs egyik legjelesebb püspökének kell tartanunk. Születési éve 1504. május 29. Apja, Ferencz, Sebenicoból, anyja, Statilia Margit, Traguriából származott es Statilia János erdélyi püspök testvére volt ; ez és Beriszló Péter, Veranesics nagybátyja, egyúttal veszprémi püspök, adták első nevelését. 1549- ig volt János pártján, mint ilyen Izabella királyné követe I. Ferencz franczia királynál ; ekkor pártolt át Ferdinándhoz, mit műveibenr>) 1 1) IV. 293. — -i) IV. 317. — 3) IV. 324. — 4 Koller V. 317. — •») Dialogus cum fratre Michaelc.
