Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG.

4.11

napra a várat is raegveendi s oda annyi földet hordatott, hogy, a magánlevél szerénl, dárdával tán egymást el is érhették volna. Az ostrom negyven napig (junius 10-től, július 21-ig) tartott; a török három nap alatt huszonötezer kocsi galylyat, fát vitt oda, a vizen való átjárás megcsinálására. A ostromnál Nassuh, a koppányi bég, meghalt, többen megsebesültek, de a várai be nem vehették. Részt vettek abban Dervis bég Pécsről, Ahmet bég Babócsáról. A magyarok közül, Sambucus előadása szerént, resztvettek: Kisdéri (hibásan Kirdézi) György, Thésenyi Domokos, Petrudi Péter, Csérnél Miklós, Balog István, Kesás Ferencz, Radván Márton stb., mind baranyai ember, Csernelt kivéve, ki tolnai volt.

Az ellenhadműködés teljesítésével Ferdinand, Nádasdy Tamás nádort bízta meg; ide jöttek ekkor Zrínyi, Lenkovics és Tahy Ferencz. Először Babócsát ostromolták meg. A basa Szigetvárát elhagyván, tizenöt- ezernyi sereggel Babócsa felé indult s a Rinyát átlépvén, ennek partján julius 21-én csatára került a dolog s bár az ellenségnek 14 ágyúja volt, győztes a magyar maradt s négy zászlót nyert. Keresztény 270 veszett el és háromannyi török.

Ekkor a török visszament Szigetvár ostromára, de Horváth Márké néhány sikeres kirohanása kedvét szegte Alinak és visszatért Pécsre.1)

A kettős kudarcz úgy elvette a törökök bátorságát, hogy Sellyét, Szent-Lőrinczet, Szent-Mártont elhagyták és visszavonultak ; csupán a rumili bég kiajája indult még, bár sikertelenül, Szigetvár ellen.i) 2)

A főhadiszállás, mint láttuk, eddig állandóan Pécsett volt, de ily csapások után kéntelenek voltak azt Siklósra áttenni, Szigetvár hatalma által okozott bizonytalanság folytán. 1556. év szeptember 17-én kelt levélből tudjuk, hogy a tatár, ki Sellyén lakott, „minden marháját (vagyonát) Sellyéről''elherdálta és Siklósra költöztette.“ Ugyanez nap Horváth Márké azt is jelenti, hogy a bégek Sellyén összejöttek, honnan Dervis bég Siklósra ment, a görösgali bég átment a Dráván ’(Durván) és Sellyén csak 15 török maradt, mely oknál fogva kérdeziNádasdyt,nem kellene-e azt fölégetni.») Október 17-ről pedig Babócsáról jelentik, hogy Sellyét fölégették s hogy a törökök mindenfelé futnak a várakból. Horváth Márké 1556. év szeptember 1-én, az ostrom után, azt Írja, hogy a föld 3—4 mértföldre Szigetvár körül mind elpusztult.4) A hadviselésre Verancsics megjegyzi 1557- ben Singkmoserhez irt levelében,5) hogy a mieinknek nagy hibája a kicsiny és szétfoszlott sereg, mert nagyobbal Pécset is vissza lehetett volna szerezni.

Az alkudozások Szigetvárra nézve korántsem szűntek meg; mert többek közt így ir Verancsics:0) „A törökök belátták, hogy az csak úgy vehető meg, ha Horváth Márkot kitörésre lehetne csábítani, vagy a várat csellel megvenni, hogy ez is úgy veszszen el, mint Aly Mátyás és Literatus György.“ Miután ez nem sikerült,7) azért 1557-ben azt kívánta a

i) Ferdinand király leveléből, Verancsics IV. 203. — 2) IstvánITy XIX. — *) Tört. tár,

1881. 278 -279. — *) U. o. 273. - s) III. 217. — «) IV. 244. — ">) IV. 285.