Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
428 A MOHÁCSI VÉSZTŐL maradt 1563-ból, mikor szent-György napján Szigetváron, mint rendes székhelyen, székülést tartottak. Az alispán osztopáni Perneszy András, az összegyűlt nemesek Baranyából s Tolnából voltak; úgy látszik tehát, hogy a két megye bíráskodás czéljából összeolvadt. Hihető, hogy nem is volt egyéb alkalmas helyük a kér, megyében. A fönmaradt okmány a pécsi püspöknek, kit vikáriusa, Mindszenthy Ferencz kanonok képviselt, nemes Móricz András katádfai lakos elleni perében intézkedett. *) De beleavatkozott a megye az országos politikába is. így épen 1563-ból olvassuk, hogy Baranya nemcsak részt vett a pozsonyi király választó országgyűlésen, de küldötte Miksát Becsből Pozsonyba kísérte.2) Szigetvár tehát ez alkalommal lelkes honfiúi tüntetéseknek volt színhelye. 1556-ból találjuk nyomát Szigetvár ostromának Aly basa által. Az ostrom szükségessé tette a vár megerősítését. Ott látjuk szerepelni Mirandola Pál építő-mestert. Látszik tehát, mennyire elismerték e vár nagy politikai és stratégiai fontosságát. Az 1558. évről, mikor már Horváth Márkó volt Szigetvár parancsnoka, a regestrum kettős és igen részletes, melyből látható, hogy akkor a számadásokat évenkint szigorúan fölülvizsgálták; a számadási hibákat a kettős regestrum segélyével könnyen föltalálták, községek szerént följegyezték. Az 1559—1561-iki regestrum szintén igen részletes. Mint kerületi bírák János pap, Dobay Gábor deák, Tamás pap stb. szerepelnek. E lajstromok fölölelik, majd az összes adózó községeket kijelölik, kik azoknak földesurai, mennyi adót s mit fizettek a várnak ; kik voltak a községek bírái stb. A földesurak közt első helyen említendők a papi birtokok, melyek az 1543-iki összeírással majdnem teljesen egyeznek, mégis a fehérvári káptalan birtokait az esztergomi érsek vette át, a somogyvári, baj esi és trinitási apátság birtokait más kezeken találjuk, kiknek valószínűleg haszonbérbe adták. Ama birtokosok mellett, kik csak az utóbbi időben jutottak urasági jogokhoz, a régebbi birtokosok nevei is föl vannak jegyezve. Hogy a székesegyháznak a XVI. században külön birtokai lettek volna, az 1543-iki összeírásban nem találjuk, de a váradó-lajstrom Mányok községet, mint a pécsi szent András-kápolna tulajdonát vette föl. A pálosok birtokairól nincs említés, a nyúlszigeti apáczák birtokairól alig szólnak valamit, nem említik a pécsváradi apátságot se. A világi nagybirtokosok között fölemlítik Percnyi Gábort, ki a siklósi uradalmat bírta, de nem azok a községek tartoztak hozzá, melyek később. Az Istvánffyak között János és Miklós említtetnek. A Macedóniák birtokait Bozsok vidékén sorolják elő. Újabb birtokos gyanánt jelentkezik bácsmegyei Simon, ki Kápolna, Zaláta, Botyka, Arányos és Büdösfát bírja. Ez idő alatt nyer Kerecsényi László több falvat adományként. Új birtokos P Muz. kézirat 431. lat. föl. — 2) Fraknói : Magy. Országgyűlés tört. III. 130.
