Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 421 bon s o hűbéresek nevezhetők a falvak földesurainak. Ha a török államnak, e meghatározott adókon kívül, még egyéb kiadások fedezésére pénzre volt szüksége, úgy ezt ugyanaz alapon külön defterekkel újra vetette ki. így 1579-ben az állam építkezéseket tervezett Baranyában ; valószínűleg ekkor építették a pécs-belvárosi mecsetet (melyről a hagyomány azt tartja, hogy az ott talált kincsből épült) ; így a kadi magas parancsra építkezési pénzt szedett be s arra nézve külön deftert állított ki. E defter alá, hitelesség kedvéért, így irta nevét : „írtam Rusztem pécsi kadi.“ Voltak azonban a török államnak a fejadón kívül egyéb jövedelmei is. így a földesurak által bírt s a kincstár részére lefoglalt területeket a török kincstár bérbe adta; e bérbeadás akként történt, hogy rendszerént egy vidéki szandzsák kadija, vagy más megbízottja fölbecsülte a földeket s megállapította a bérlet föltételeit; mire a bérlet a többet Ígérővel megköttetett, a bérbe-vevő azonban bérletére kezest tartozott állítani. A bérlők között találunk törököket és magyarokat fölváltva s nem egy esetben a töröknek magyar volt kezese és viszont; a mi azt mutatja, hogy a török legalább kezdetben békességre törekedett. Az uradalmak földjeit vájjon mindenütt bérbe adták-e, avagy nem találkozott mindig bérlő s így az allodiális tagot elvadulni engedték-e, azt részletesen, adatok hiányában, meghatározni nem lehet. Olvassuk 1558-ból, hogy Pécsett új khasz-t (kincstári birtokot) alkottak, tehát régibb is volt s azt Mevlana Sziman pécsi kadi zsidsilje szerént, Ferzuck timár-birtokos vette bérbe három évre 792.518 akcs. összegért.x) Ugyanaz évből ismerjük a következő kliaszok jövedelmét: Harsan 52.431 a., Hevemen 30.114 a., Tomba 2394 a., a Fehér-tó a Dráva melletti malommal 1450 a., Zsók 7591 a., Szt.-Király 7307, Bnhavcz 21.942, Bezekal 11.029, Hidas 6831, Bonyliád 10.570 a., hol az alsó szőllő jövedelme 9690 a., Bánad (Bános) 450 a., Vargáit (Varga) 1066 a., Bánfalu 3956, Nagy-Étin (Hosszú-Hetény) 21.985 a., Szekcsö város 18.659, Bozsok 7194 akcse.2) 1566-ból olvassuk,3) hogy Görcsöny 25.000 akcse, Baksa és Pobov 33.000, Bozsok 9000 akcse kliasz jövedelmet nyújtott. Kétségtelen tehát, hogy a török a kisebb földesúri birtokokat is értékesíteni törekedett. A földesúri jogokhoz tartozó haszonélvezeteket a török hatóság külön adta bérbe. Ilyenek voltak a vámok, melyekről tudjuk, hogy Pécsett, Duna-Szekcsö, Nagyfalu, Nagy-Harsány, Keresztes (Villánynál) és Bere- mend községekben vámot szedtek. E vám négyféle volt, úgymint az úgynevezett száraz vám, az árú vám, a bor vám (bor-gömrü) és útvám (bor- badzi). Tavak, révek, mészárszékek általán a kincstár tulajdonát képezték s ezeket bérbe adták. Boltok oly értelemben mint ma vannak, valamely ház földszintjén az utczára nézőleg, ez időben nem voltak ; a török hatóság valamely szabad téren bódékat állított föl s azokat bérbe adta. 1560-ban Pécsett 36 bolt volt, mely 9551 akcsét jövedelmezett az államnak és öt mészárszék 839 i) I. m. II. 177. — 2) I. m. II. 256. — ») I. m. II. 332.
