Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
418 A MOHÁCSI VESZTÓL szervezése 1543. év szeptember havában történt. Az ekkori Baranyához nem tartozott a mohácsi és siklósi járás, mert ezeket Szulejmán, mint stratégiai területeket, külön szandzsákká alakította. Az ezen kívüli Baranyát öt nahiéra (kerület) osztották s egyelőre a mohácsi szandzsákhoz csatolták; ez képezte tehát Baranya akkori fővárosát. Ez öt nahié: a pécsi, szt.-lőrinczi, pécsváradi, szászvári és szt.-már- toni (Gödre mellett). A nahiéket saját székhelyeik után nevezték el s a fölosztás az egész hódoltság idejében megmaradt némi csekélyebb s azzal a nagyobb eltéréssel, hogy Szigetvár eleste után a szentlőrinczi szandzsák egy részét Szigetvárhoz csatolták. Magáról a mohácsi szandzsák fölosztásáról a szervezés alkalmából nem állanak adatok rendelkezésünkre, határait azonban tudjuk, mert a mai mohácsi és siklósi járások határaival egyezik. A pécsi nahié annyiban különbözik a mai járástól, hogy a Hegyhátról is hozzá tartozott néhány község, mely Pécshez közelebb s könnyebben hozzáférhető volt, mint Budafa, Mánia, Orfű, Abaliget s a közötte fekvő, de már eltűnt község, mint Ersök (Erszeg), Nyáros, Egres, Libócz stb. — A szászi nahié Tolnának alsó és nyugati részét ölelte magához s a Hegyhát déli és keleti részeit. — A szentmártoni nahié a mai sásdi járás legnagyobb részének felel meg, leszámítva a keleti részeket ; kárpótlásul azonban hozzájárult Somogy egy része, a Szent-Mártontól a Kapos-vize mentéig elterülő hegy- völgyes vidék. Ez öt nahiét, Szigetvár elfoglalása után, a pécsi szandzsákba egyesítették, mi végleges megállapodás volt, mert kezdetben Pécs, mint villajet, a mohácsi szandzsákhoz tartozott, melyhez az említett üt nahién kívül, még a kaposvári nahié hozzájárult.!) Szigetvár elestc után, ezt fontosabb katonai pontnak tekintvén, szandzsákká alakították ; s hogy Mohácsot minél kevesebb teher nyomja, a pécsi villajetet Sigetvárlioz kapcsolták,2) mi 1571 körül történt, de 1582-ben Pécs mint szandzsák jelentkezik, 3) a kaposvári nahié azonban nem tartozik többé hozzá. Ez időből már megtaláljuk a mohácsi szandzsák fölosztását is, mely tekintettel strategikus voltára, apró nahiéket foglalt magában. Ezek voltak : a mohácsi, illetve szekcsői, a baranyavári, nagyharsányi, siklósi és sellyei nahiék. Látjuk tehát, hogy e fölosztás, az akkori viszonyokat tekintve, igen észszerű volt. Az egyes nahiék központja egy-egy város volt s a török defterekben : Pécs, Szent-Lőrinez, Pécsvárad, Szászvár, Szent- Márton (puszta), mint városok szerepelnek. Hasonlóan a mohácsi kezában városok: Szekcső, Mohács, Harsány, Siklós és Sellye. Baranyavárat egyszer falunak, másszor városnak jelölik. E kívül még egy-két várost találunk a meggyében, u. m. : Pellérdet, Nádasdot és Görcsönyt. E helyeket, mint látszik, nem azért emelték városokká, mivel tán esetleg népesebbek valának, mint a többi falvak, hanem mert azokban kisebb-nagyobb erősségek voltak, melyek a török katonaságnak lakhelyül szolgáltak; egyéb ilyen megerősített helyeket a törökök hadászati szempontból lebontottak. !) Yelics-Kammerer I. 181. — s) U. o. I. 20G. — 3) U. o. I. 340.