Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
404 A MOHÁCSI VÉSZTŐL czianer Jánost hatalmas sereggel küldte ki, azonban több vereség után Valpó s Eszék között végleg legyőzték. Különben is e leibachi német, kit Ferdinand király magyarországi seregének fővezérévé tett, rútul megcsalta őt, mert fogságából, hova csatavesztés után vetették, megszökvén, Szulejmánhoz pártolt át s Zrínyi Miklós és Jánostól álnoksággal kicsalván Kosztaniczát, ennek őrizetét arra akarta kényszeríteni, hogy Szulej- ménnak hódoljanak, ellenesetben maga fogja neki átsző!gáltatni, bár az a Zrínyi-birtokok kapuja volt. Erre a Zrínyiek a náluk mulató Kaczia- nert béreseik által megölették. Szulejmán boszut lehelt Kaczianer halála miatt s mikor 1540. év január elsejétől hat hónapra fegyverszünetet kötött, ez alul a Zrínyi-grófokat kivette s horvátországi birtokaikat el is pusztította. Sulyok György püspök halála után János király uj pécsi püspökről gondoskodván, választása a lengyel király titkárára, Ezek Jánosra esett, kit a magyarok általán „de Ezek“ névvel jelöltek. A pápa őt 1539. év junius 9-én erősítette meg püspöki székében a consistoriális jegyzőkönyv szerént, hol nevét „Ezithu-nek írták. A püspökség jövedelme akkor 10.000 forintot tett ki s a kinevezési díjat 303S forinttal számították. ') Ezek Jánosban ügyes választást tett János király; Verancsics nagy dicsérettel emeli ki őt,a) mondván, hogy csakugyan érdemeiért szemelték a püspökségre s oly férfiú, ki a közügyekben megbízható, szorgalmas, alkalmas s alkalmazkodó, magánéletében humánus, gyengéd s nyájas, modora kedves, társalgása különösen megnyerő. E helyen kell még egyszer s utoljára a pécsi egyetemet fölemlítenünk. Úgy látszik, hogy az egyetem, ha tán Mátyás király idejében egy darabig szünetelt is tanárok, vagy költség hiányában, de annak némi nyomaira időnként mégis csak reáakadunk. Huendler Vitus pécsi suffraga nous, ki a XVI. század közepén élt. Pécsről, Antal nevű egyén részére, ki keze alatt volt, ajánlólevelet adott, ki a baccalaureus tudományokban megerősítést nyert és iskolában való tanításra méltó. Ez valószínűleg a, pécsi egyetemen végezte tanulmányait. Egy brassói szűcsnek a ha volt s bizonynyal tanulmányi czélok hozták Pécsié. II. Ulászló Pécset trónra emelése után meglátogatván, a pécsi na- gyóbb iskola (schola maior) részére, a királyi kiadások regestruma szerént, három forintot adományozott. E kifejezés alatt Koller, kinek az egjmtem fönnállásáról semmi bizonyítékai se voltak, nem egyetemet értett, hanem az elemi iskolán fölül álló ama iskolát, melynek létezéséről okirataink megemlékeznek s mely a székesegyház mellett állott. 1799-ben kardosfalvai Kardos Alajos, akkor másodéves bölcsész, „Memoria Studii Generalii Quinque-Eccl.“ czímü művében’) ugyan e re- gestrumra támaszkodva, a „schola maior“ alatt egyetemet ért. Tekintettel arra, hogy az iskolázást ez időben rendkívül elhanyagolták s hogy az h Koller V. —• 2) I. 107. — 3) Egy példánya a pécsi p. könyvtárban NN. II. 18. jelzés alatt.
