Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

372

ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL

25—26-ezer aranyat tett ki évenként, *) a kinevezési díj tehát a jövedelem 1/«-od részéig emelkedett.

Nehézség merült föl e kinevezési díjnál az által, hogy a püspök azt még 1524-ben tette le az utalt német kereskedők kezeibe s az akkori érték szerént magyar pénzben, azonban a kinevezést a pápa Rómából későn kiildvén el, mikor a pénzt 1425. április táján a pápai követ átvehette volna, a pénz tetemesen kevesebbnek mutatkozott, mi újabb nehézségekre adott okot. Végül a pápa akkori magyarországi követe belátván, hogy a késedelemnek önmaguk okai (essendo női stati in mora), nem követelte a pécsi püspöktől, hogy az egész értékemelkedést fölülfizesse, hanem miután

!) Szamotn, Régi LU. 504

II. LAJOS.

(A mohácsi Lajos-kápolnában őrzött olajfestmény után.)