Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 307 elhagyta : Budáról lassanként elszéledtek. Zápolyay ezzel budai küzdelmeiben pártját vesztette és mikor nádorválasztásra került a sor, az udvari párt 57 szavazattöbbsége legyőzte Zápolyay 27 szavazatát és Szathmáry újabb diadalt aratott a Zápolyayakon. Habár Szathmáry e fondorlata nagyszerűen sikerült, mégis nem kell őt valami politikai lángésznek tartanunk ; ő is magán viselte az udvarnak, melyet szolgált, egész tehetetlenségét s megbízhatatlanságát, mihez hozzájárult udvari antagonistájával, Bakócz Tamással való folytonos küzdelme s mindkettőnek egoisztikus kincshajhászata, mert hisz Szathmáry sem idegenkedett a nagy gazdagságtól. Tliurzó György és Thurzó Elek segélyével, kik sógorai voltak, a beszterczei hutákból, a Fugger-bankház közvetítésével, a rézérczczel együtt nagymennyiségű ezüsttel jogtalanul fokozta javait. Ily kezek között a magát megboszuló tétlenség ütötte föl hydra-fejét s elkészítette az országot a válságra, melynek ily politika mellett be kellett következnie. Szathmáryrink nagy irodalom-pártolását kell még kiemelnünk. Janus Pannoniusnak 1513-iki bonni kiadása az ő költségén történt, a kiadást neki ajánlotta Magius Pannonius, ki hosszabb élőbeszédben s egy ajánló költeményben nemcsak Janus dicsőségét, de Szathmáry érdemeit is zengi, kit „Maecenas Amplissime“ megszólítással illet. Kiemeli érdemeit amaz üdvözlő beszéd, melyet budai származású Krezling János mester az 1515-iki fejedelem-gyűlés alkalmával Bécsben elmondott s melynek teljes szövege Rollernál olvasható.J) Szathmáry György, miután 1521. júniusban Bakócz Tamás meghalt, az esztergomi érseki széket nyerte, melybe a pápa őt megerősítette. Magával vitte titkárát, Oláh Miklóst is, ki később szintén esztergomi érsek lett. Oláh 1516-ban került a királyi udvarba s megismerkedvén Szathmáryval, ennek titkára s két év után pécsi kanonok lett, 1522-ben esztergomi kanonok.2) Ez idő alatt egyéb följegyzések is maradtak reánk. 1506. július 7-én II. Gyula pápa, Neszmél Antal pécsi olvasókanonok halála után, fiát, Pétert de Sasvár teszi oldalkanonokká. *) Neszmél Antal egyúttal egy capellaniát is bírt a Bertalan-templomban lévő úgynevezett Fcrdews (Fiirdős) szent Mária-oltáránál. E megüresedett helyet nyugat- szent-györgyi András pécsmegyei papnak adta a pápa.4) 1507-ben a pápa a pécsi, kalocsai és esztergomi egyháznagyokat küldte Bertalan aurani perjel ügyének megvizsgálására, kit a világi hatóság azért, mert állítólag egy nő meggyilkolásába megegyezett, börtönbe vettetett. A pápa, miután a világiak az egyház és az egyháziaknak ügyeiben nem bíráskodhatnak, kiközösítés terhe mellett parancsolta az egyházi intézkedést5) s hogy a perjel ártatlannak találtatott, igazolják a későbbi események. ü V. :i2. — 2) Ada Jesuit. Coll. Tyrn. l'asc. í!., u. o. 17. — 3) Koller V. 15. — <) Koller V. IJ. — 5) Koller V. 11).
