Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
368 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL 1509-bén liettokrig János pócsmegyei áldozárt, nevezte ki fi. Gyula pápa a pécsi egyházmegyében lévő Gotho, igazabban Kollió, Smiciklas és dr. Csánki szerént a mai Kutjevo1) nevű monostor apátjává azzal, Jiogy a rendbe áttérni köteles.2) 1511-ben Herendi Miklós, a pécsi szent János-káptalan prépostja, a budai káptalan előtt, mégis budai saját lakásán, a szent György-utezában fölvett nyilatkozata szerént, Bertalan aurani perjeltől 3000 arany forintot veit föl kölcsön, melyet, ha 1512-ik év nagyasszony napjáig le nem fizet, úgy elveszti összes birtokrészeit a következő falvakkal, u. m. : Gergely- i'alva, Herend (valószínűleg Diós-Herend), Kis-Ujlak (Illacska), CJsáth, Lőcs, Tótli-Budmér, Obon, Abolna, Egres, Rew, Békatorok, Kecskendből és a káptalani birtokokból pedig Boda, Varjas, Gyód s Lengyelt. Herendi Miklós kötelezettségének meg nem felelvén, az időközben meghalt aurám perjel végrendeleti örököse, Tahi János, e birtokokba magát 1512. október 28-án kelt okmány értelmében bevezettette. Aigl ebből azt a következle- tést vonta, hogy ezzel a szent János-káptalan összes birtokait elvesztetto s ez volt oka e káptalan megszűntének. Kérdéses falvak első része Herendi Miklósnak saját vagyonát képezte, nem egészen, hanem egyes részleteivel, de e részleteket egészben kötötte le a kölcsönre ; a kispréposti javakhoz, az okirat szerént, csakis Boda, Varjas, Gyód s Lengyel nevű községek tartoztak, melyeket ugyan a kiskáptalan elvesztett volt, de csakhamar ismét vissza is szerzett, meri az 1542-iki összeírás e községeket részben mint kiskáptalani, részben mint kispréposti birtokokat említi. Nevezeti Tahi Jánosról 1526-ban Ferdinánd király fölhívásában olvassuk, hogy az a perjelség gubernátora, s) ki Ferdinánd pártján állott és Csurgóról kétségbeesett levelet irt pártja állásáról a nádornak.4) Szathmnry a pécsi püspökségtől megválván, helyét: csulai More Fiilöp foglalta el. Megelőzőleg egri kanonok s a király titkára, kit azonban a pápa csak Szathmáry Györgynek 1524-ben bekövetkezett halála után erősített meg. Titkári hivatalánál fogva már korán politikai missziókat végzett. 1511-ben tudjuk, ő is egyik közbenjáró Pasqualigo velenczei követnél, a cambray liga által támasztott kérdés megoldására.5) More Fülőp testvére volt More Lászlónak, ki Ujlaky Lőrinez özvegyét vevén el hitvesül, a Szerénységben nagy vagyonnak jutott birtokába, később Mohamed vallására tért át, mi az időben nem volt épen ritka dolog. így olvassuk, hogy Doma Gáspár mohamedanussá lévén, Almás és Rekettyés nevű birtokait (Mágocs alatt) elvesztette és azt ÍL Lajos 1524-ben Hencz Máténak, a pécsi vár kapitányának adományozta. A két More-test vér valószínűleg More Péternek volt gyermeke, ki 1495-ben csöngrádmegyei birtokait a pestmegyeiekhez csatolta.8) Ez időben két nevezetes prépostja volt a pécsi káptalannak; az egyik lirodarics István, ugyanaz, ki a mohácsi csatát leírta s kinek leírásából i) Csánki I. ni. II. 409. — 2) Koller V. 22 — 3) Koller V. 200. - <) Palugyai kapcsolt részek 52. 70. — Fraknói, Századok 1882. 705. 6) üraskovicli Itr. Pesti Frigyes M. Halj. 344. lap.
