Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
364 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL tot földig lerombolták akkor, mikor a templom terét képező keleti szárny- épületet építették. Wagner1) beszéli, hogy Szatlvnáry Lőcséről kért ácsot. Valószínűleg a tömeges építkezéshez nem volt elég embere Pécsett s küldték neki Greger mestert, ki magyarul nem tudván, lirendorfer Pált kapta útitái- sul és három forint útiköltséget kapott Lőcséről Pécsre kettőjüknek. Az ügyetlen építőmester (architectus) nem hozta el eszközeit s így mit se végezve, ment el a haragos püspöktől. A Szathmáry-emlékekhez tartozik az oltár, mely a székesegyházban, a Corpus Christi kápolnában van s előfalán Szat binary czíme- rével ékeskedik. Eredetileg pastoforium volt, mert a szentséget az időben külön szentségházban tartották. A törökök kiűzése után a földön összedőlve találták. 1783-ban előbb főoltárrá alakították, utóbb e kápolnába helyezték.2) A Szathmàry-ïé\e püspöki palotától keletre lévő épület, mely a mai püspöki lakosztály keleti része, belső erősség volt, illetve a püspökség liar- czosainak tanyáját képezte. Szathmáry s általán az országnagyok az időben nagy fényt űztek. Soha se jártak tekintélyes számú bandérium nélkül. Az 1519-iki velenczei követ II. Lajos udvarában megjegyzi Szathmáry ról,3) hogy rendkívül fényűző volt s Budán mindig 200 lovas által környékezve jelent meg. Egyébként a főpapok akkor általán ilyenek voltak. Heberstein Zsigmond írja,4) hogy hihetetlen a fényűzés, melyet az ország rendei és a főpapok kifejtettek s vetélkedve igyekeztek egymást a pompa és pazarlásban fölülmúlani. Még olyankor is, ha a királyi palotába mentek, kíséretüket az utczák alig voltak képesek befogadni, míg a király, úgyszólván, egészen elhagyatva élt.8) 1520-ban II. Lajos csak száz lovassal utazott Pozsonyba, Bakóczot pedig a kocsik hosszú sora s több mint ezer lovas kísérte. «) A pompa-szeretet s fényűzés azonban magukkal hozták a tivornyázást is. Fraknói szerént7) II. Lajos idejében nem hiányoztak főpapok, kik a bort mértékletlenül élvezték. Bon Alajos velenczei követ, Lajos udvarából haza küldött jelentéseiben a pécsi püspökről ezt Írja: „Per quello si dice se imbriaga volontera e questo e il costume de hongori che spesso se imbrigano et dormeno quatre hera poi desnar pu padir el vin, ne e ver- gogna in quella parte a imbriagarsi et la matina si fa le facende et non da poi disnar. " A püspök szándékosan megrészegedett s ez szokásuk volt a magyaroknak ; gyakran megrészegedtek s utána négy órát aludtak. A királyi kincstár jövedelmeinek silányságát jellemzi a leírás, melyet Dobrair8) után Koller közöl :9) „Majdnem hihetetlen, mondja, mi Magyar- országon, e gazdag és királyi jövedelmekben bővelkedő országban meg!) Annales. Scepus. II. 132. — 2) Az oltárról részletes közlés az Országos régészeti társaság évk. 1879—95. Kövér Arch. Ért 1891. IV. Gerecze Péter Székesegyház 61. — 3) Fraknói „Lajos udvara“ 270. — 4) Rerum Moskovit Antverpen 1557, 153. — 5) Fraknói u. o. 29. — 8) Orio Lőriucz velenczei követ jelentése, Fraknói 30. 1. — 7J I. in. 54. — 8) Hist. Hohem. XXXII. — 9) V. 4.
