Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A MOHÁCSI VÉSZIG. 357 21 forintot, a pécsi püspök orvosának birtokairól 14 frtot,. Lábatlan András kisharsányi és szent-tamási birtokairól 27 forintot, a Siklóson elégett há­zak után 13 forintot, a várfalakon belül lévő házak után 28 forintot. A püspök Baranyán kívül is bírt ingatlanokat ; így Somogybán 2055 forint adóelengedésben részesült; Tolnamegyében 1306 forintot engedett el neki a király. Slavóniában 628 forintot, melyeket Zsigmond jogszerűen nem fizetett meg. Ellenben meg kellett fizetnie a dikát magánvagyona után, mert olvassuk, hogy Slavóniában a testvérével közös vagyonra 928 forint dika terhelte. A püspök bérben bírta a királytól a szeréini tize­deket, melyek után 1494-ben 300 forintot fizetett. Ivánka-Szent-Györgyöt mint későbbi szerzeményt se tekintették tehermentes vagyonnak, mert ez is 616 forint dikát fizetett. A pécsváradi apátság maga se fizetett adót s a gubernator is csak katonatartás megváltása fejében volt kénytelen 500 forintot fizetni. A királyi regestrumból még érdekesnek találjuk följegyezni Baranyát s l'écs városát érdeklő következő adatokat; Jaicza várába 2600 köböl búzát küldtek. Pécsi köbölt számítva, tiz köbölért egy forintot adtak. Milyen drága volt akkor a pénz ! A királyi kocsikhoz szükséges posztót Pécsett vásárolták be ; tizen­egy darabot 177 forintért. Ez igazolja Pécsnek nagy posztóiparát. Bizo­nyos paizsokért (pro arcubus clypeis), melyeket Jaiczára és Nándorfehér­várra Baranyából vittek, 177 frtot adtak ki. Gyulai György (Gyuláról), Bika János (Terebegyről), Kémendi György, Kozári Dömötör a baranyai eontributioból 72 forintot kaptak. Kár, hogy a regestrum nem indokolja, miért kapták. Annyi bizonyos, hogy nevezettek Baranya előkelőségeihez tartoztak. A királyi suffraganeusnak Baranyában segélykópen 32 forintot adtak. A pécsi barminczados által a király részéi*e bárom timella Malvasiri, bárom timella Rinolió és három timella Pynol-bort rendeltek, a mit 40 frt értékben küldtek meg. Tehát borát az udvartartás Pécsről szerezte be, mely akkor tájbor-termelést űzött. Mindezek hatalmasan igazolják Baranya és Pécs akkori virágzását; iparát, termelését, Zsigmond püspök gazdagságát s politikai befolyását. Sajnos, hogy Pécs e jeles püspökének, kit az a dicsőség is illet, hogy politikai gondjai között a székesegyház restauráczióját is keresztül­vitte s a művészetnek áldozva, Olaszország egyik festőművészét, Jakab benczés atyát hozatta Pécsre pápai engedelemmel ; J) ellenségei s irigyel­nek ármánya folytán nagy hamar porba hullott dicsősége. Mikor ugyanis az 1495-iki országgyűlésen Zsigmond püspök lekö­szönt a királyi kincstartóságról, ki se boszankodott érte jobban mint Bakócz, ki egyik oka volt annak, hogy a közjövedelmeket magánezélokra fordították s az országgyűlésen rajongó nemesek czélzásait magáról elhá­rítandó, a kincstári számadások átvizsgálását indítványozta. Ez ügyben 1 1 Koller IV. 506.

Next

/
Thumbnails
Contents