Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL 356 mintegy 75.000 ember fizetett adót és 108-ezer ember volt lakosságának száma. Ez összegekből Baranyában kiadásba ment 1494-ben 9000 forint, 1495-ben 9043 forint; a comeseknek s bíráskodásra adtak 1494-ben 34 forintot, 1495-ben 28 forintot. A dikátorok kiadása 1494-ben 325 forintot, 1495-ben 200 forintot tett ki. Érdekes tudni azt is, kik nem fizettek adót és mennyit tett ez ki? Geréb Péter birtokai 2022 frt, a püspök birtoka 3404 írt, az aurani perjel 403 frt, az egri püspök 131 frt, Lőrincz vezér (Ujlaky) 42 frt, a pécsi hospitálisok 63 frt, Mekcsei István 8 frt, pécsi apáezák 12 frt, Magin János adója 23 frt, 105 különféle leengedés 520 frt, hátralék a nemességnél 200 frt, összesen 6828 frt volt az adóhátralék. Nem tekintve a hátralékot, a meg nem adóztatott birtokok után 6628 frt járt volna, mi az összes kivetésnek mintegy harmadrészét tette ki. A püspöki vagyon, mely jogszerűen nem viselt, adót, az adózás hatodrésze s így lehet állítani, hogy a megye hatodrésze püspöki vagyont képezett. A papságból a pécsi püspök után legtöbbet bírt az egri püspök. A világi elemekből Geréb Péter vagyona, az adó szerént, közel tized részét képezte az összes baranyai birtokoknak, míg Ujlaky Lőrincz birtokai Baranyában alig fél százalékot tettek ki, mert birtokai inkább Valkó- s Szerémmegyében voltak. Geréb Péter atyja valószínűleg Geréb Mátyás, ki 1483-ban Kroáczia bánja volt, kiről Mátyás király a pápához irt levelében elmondja, hogy a törökök betörvén, Geréb Mátyás kész sereggel lépett ellenük.1) Geréb Péter és Geréb István 1499-ben kapták Mátyás királytól Valpó várát és tartozékait 187 községgel, melyek legnagyobb részt a Dráva jobb partján feküdtek.2) Előzőleg kapták 1486-ban Harsány várát s községét, Nagyfalút, úgy Szántó és Babócsa ma már nem létező községeket, melyek Nagy-Harsány alatt feküdtek. ') Ugyanez évben kapták a magvaszakadt Szentgáli János birtokait ;4) 1481-ben kapták Bodolyát, Bács mellett, 25 akkori s most is meglévő községgel.5) Ujlaky Lőrincz birtokai Baranyában alig fél százalékot tettek ki. Ujlaky leginkább Czún vidékén bírt birtokkal s némely drávántúli részeken. Az e kívüli javak mind adó alatt álltak ; így a monostorok, templomok s káptalani vagyon dikátió alá estek. Kivételt képezett a káptalannak a Dráván-túl, Monoszló (Moszlavina) vidékén lévő birtoka, tán azért, mert e területet a török hordák erősen pusztították s a regestrumban a drávántúli részekről nem egy leengedést találunk. 1495-ben a dikatorokból Porkoláb György még megmaradt, Litteratus János azonban Tolnába ment át. Helyét Polchuy (Pécsa) István foglalta el. Ez évben az adót nem fizetők sora kissé máskép idomult, mert a király időközben a szegzárdi apátság baranyai birtokai után járó száz forintot elengedte. Az apátság Laskón s vidékén bírt birtokokat. Elengedett a király továbbá a pécsi aranyos-kápolna birtokai után 1) Mon. Vat. I. VI. 211. — 3) Dl. 18485. — ») Dl. 19187. — *) Dl. 19206. — 6) Dl. 18481.
