Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

352 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL vívott .véres ütközetben szétszórták. Egykorú okmány Csontmezönek ne­vezi e helyet (valószínűleg prehistorikns temető), mely Zabathon község szomszédságában terült el.1) A csatateret tehát Kölesdtől nyugatra kell keresnünk. Hetven előkelő foglyot ejtettek s a Budaváráról elhozott kin­csek egy részét is zsákmányként nyerték. A két sereg ereje egyenlő volt ugyan, de Corvin könnyű hadai Beatrix nehéz lovassága rohamának nem bírt ellentál hí i. A vesztett csata erkölcsi nyomása alatt s a rákostéri izgalmak után, mikor a tulajdonképeni munkának megkezdődnie kellett volna, Pécs váro­sában a pártvezérek maguk hasonlottak meg egymással. Bár a pécsi püspök szívesen látott vendégei voltak, de a budai hírek a párt tagjait igen elkedvetlenítették. Székely Jakab Styriába vonult és Miksához pár­tolt, Ujlaky Lőrincz visszatért birtokaira, maga Corvin János is reményt- vesztve húzódott vissza slavóniai jószágaira. A pártnak legvégsőig ragaszkodó hívót, Hnwpó Zsigmond pécsi püspököt és Ráskay Balázs budai prefektust, Bakócz és Dóczy püspökök­nek sikerült rábírni, hogy .('orvin Jánossal a békét létesítsék, melylyel ez lemondott a trónra való igényeiről s a koronát, melyet Pécsről magá­val vitt, az ország rendéinek visszaadta. Mikor Ulászlót királynak megválasztották és a koronázást 1490. évi szeptember 18-án Székesfehérvárott megünnepelték, a szelidlelkii ('orvin János a király jobbján, Zsigmond püspök pedig balján haladtak ámenéi­ben, kik a választott s megkoronázott királyhoz mindvégig hűek maradtak. Zsigmond püspök kötelességének a koronázási ünnepélyen eleget tevén, miután még jobban is meggyőződött Ulászló tehetetlenségéről, de a teret a nagy rálátó oligarchia s önző püspökök már elfoglalták, a köz­ügyektől teljesen visszavonulva jött Pécsre. E körülmény gyanút keltett Ulászlóban és különösen az, hogy a királyi sereghez a legkevesebb katonát küldte, holott, Tubero megjegyzése szerént,2) az ország legjövedelmezőbb püspökségét bírta és sok magán­vagyona is volt. Gyanú támadt, hogy Pécs püspöke titokban tán mégis tovább fűzi Corvin János trónra emelésének eszméjét s Miksa is a pécsi püspököt hűtlenségre csábítandó, ennek a salzburgi érsekséget Ígérte oda, mit azonban a pécsi püspök visszautasított,3) a király azt határozta, hogy elküldi Pécsre Kinizsy Pált, egy kissé körültekinteni a püspöki udvarban. Kinizsy eljött Pécsre, itt azonban meggyőződött, hogy mind a püspök, mind Pécs város polgárai erősen ragaszkodnak Ulászlóhoz, miért méltá­nyolva azok jóindulatait, a királyi tanács előtt Pécs városát s püspökét a legnagyobb dicséretekkel halmozta el. Ez időtől Ulászló gyakran vette igénybe Zsigmond püspök tanácsait ; őt, Lukács Csanádi püspök után, ki nem egészen hűen látszott a királyi kincstárt kezelni, kincstartóvá tette, majd, mikor testvéreivel való érteke­zésibe Lőcsére ment, őt és Fodor István szerémi püspököt nevezte ki Buda- i) i) Hazai Ok. VII. 484. — 2) Lásd Bonfin Dec. 5. L. 2. — 3) Fessier V. 518.

Next

/
Thumbnails
Contents