Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 85!! vár kormányzójává. A törökök elleni harczokban folytonosan Zsigmoml tanácsaival élt s oldala mellől el nem eresztette. így változott át a király s püspök közötti teszült viszony barátsággá. Mátyás király a megyék igazgatását szabályozta, a peres ügyek menetét megrövidítette s a munkát kevesbítette; ez lehet tán egyik oka, hogy a megyei életből oly kevés adat áll rendelkezésünkre, de ok lehet az is, hogy az akkori okmányokat a török pusztítás nagyon érte és megsemmisítette. Az adás, vétel, csere s egyél) magánjogi ügyeket kizárólag a káptalan s konventek végezték ; a peres ügyek a megyéhez tartoztak. 1492-ből olvassuk, hogy a megye alispánjai Kápolnay Miklós és Istvánffy István, kik Nagyfalúban tartottak közgyűlést.1) Mindkettőnek utódai szerepet játszanak a későbbi történetekben is. Ugyanekkor Sar- kándy János az alispán, ki Simon hátai apát elleni liatalmaskodási ügyben kiküldöttként szerepel. — 1493-ban az alispánok ugyanazok,2) csakhogy Kápolnay nevéből az okiratban csak . . . olnay olvasható. Szintén a nagyfalúi gyűlésből egy Kispeterden elkövetett hatalmaskodásról tesznek jelentést, melyet geredei Bak János nemesi bíró vizsgált meg. Ugyanez évben nemesi bíróként találjuk Sárkány Mihályt Versendről. 3) Meg kell említeni e helyen, hogy 1447-től Baranyavármegye országgyűlési követeinek neveit is tudjuk egész idáig, ezek Nyakatlan Miklós, Dobokay Mihály, Bójay György, Herendy László (Herend helyett hibásan Hervad), Semenyey Mihály, Kercz Máté, Pazoni Benedek és Kállóy János.4) 1495-re esik, hogy Ulászló király Pécs püspökét meglátogatta s a város falai között egy hónapot töltött. Mi történt itt márczius és április hónapokban, azt leghívebben visszaadja nekünk a királyi kiadások és bevételek könyve, melynek eredetijét a bécsi udvari levéltárban őrzik. Koller ezt a Pestetich-család levéltárában lévő másolatból a püspöki levéltár számára lemásoltatta.5) Az érdekes gyűjtemény az 1490- és 1495-iki számadásokat foglalja magában. A l’őok, a miért Ulászló Pécsre jött, Ujlaky Lőzincz hűtlenségi esete. Ujlaky, mint tudjuk, már a királyválasztás alkalmával Ulászló ellen volt s nem akart kibékülni sem a választással, sem a királylyal. Már 1493-ban Ujlaky a kalocsai, pécsi és szerémi püspökségek jószágain hatalmaskodott és kis Horváilnl szövetkezett, kit az országgyűlés a haza ellenségének nyilvánított. °) De titokban a törökkel is szövetkezett s mikor ez Mitrovicznál (akkor még Szent-Dömötör) a Száván átkelt, garázda módon pusztította a vidéket, leszámítva Ujlaky birtokait, melyeket a török bizonyos jelek után fölismert. Ulászló tehát szükségesnek találta Ujlaky megfékezését s megalázását. Hadat küldött ellene, mely legyőzte őt és birtokaitól megfosztotta. A királyi regrestr um okban olvassuk, hogy ez ügyben Gréez-, Leobac- (Lei- bach), Cylia- és Rachenburgba királyi iratok küldettek, hogy az Ujlaky >) Dl. 11)893. — 2) Koller VII. 325. — 3) Dévai divers. III. 33. — 4) Lehoczky Stem. 1. 187. — 6) IV. 475. — Horváth III. 2US. 23
