Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
350 .ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL 1487- ben Mátyás király Polnár Márkus segesdi plébánost és törvénytudort helyezte a pécsi szent András-kápolna rektorátusába, czímzetes prépostnak eltávozott Evdödi Tamás helyett, ki nem más, mint a később oly nagy hírre vergődött fínkóc/. Tamás esztergomi érsek, ki tehát szintén Pécsett volt. ') Ugyanez évben Gergely székesegyházi főesperes, Albert vikárius és Fekedi Mihály kanonokok föloldottak egy plébánost az egyházi átok alól, kit az okból sújtottak, mert egy társát bezárta s jövedelmeit elhúzta.2) 1488- ban Zsigmond pécsi püspök és Szent-György várában lévő pro- visora, András, Nekcsei István és Losetzky János várnagyok panaszt emeltek Bánffy, másként Dersfy de Szerdahely által egy Szent-Györgyön elkövetett hatalmaskodásért.3) Hasonlóan emelt panaszt a püspök a miatt is, hogy nevezett Bánffy, András provisort, ki Roicha (Orahovicza?) városból Bátra bizonyos edényeket vitt, rabul ejtette.4) Látni való, hogy itt Ivánka Szent-György váráról tétetik említés, mely tehát akkor még a pécsi püspökség kezén volt. Ez időben nyerte meg a pécsi káptalan Beremendet moroszlói Csupor Miklós erdélyi vajda magbaszakadásával. Az okmány5) a káptalan nevét ugyan elhagyta, de legvalószinüebben a pécsi káptalan értendő. Év nélküli okmánynyal is bírunk ez időből. Mátyás király megerősítette ama cserét, mely szerént a pécsi prépost s a pécsi kántorkanonok egymásnak adták állásaikat.6) Ugyancsak Mátyás király megparancsolta a pécsváradi konventnek, hogy készítsen más okiratot a még Janus Pannonius által a püspökség javára megvett szőllőkről, melyek Baranyában, úgy Somogymegye Farkai, Tapolcz és Ritó nevű helyein vannak, mert az okiratok véletlenül eltévedtek.7) Mátyás király meghagyta Zsigmond püspöknek, hogy egy monostor commendatariusát minden igaztalan megtámadás ellen védje,8) de itt nem a trinitási apátság értendő, mert az okmány a monostort egy „T“ vértanú tiszteletére fölszenteltnek mondja s a commendatarius is nem Antal, hanem János, ki Mátyás királynak capellanusa volt. Továbbá Mátyás király a pécsi káptalannak azt a kiváltságot adta, hogy alattvalói fölött biráskodhassék minden ügyeikben, leszámítva a lopást, gyilkosságot, rablást, tűzgerjesztést és más nyilvános bűntetteket. 9) Mindezekből látható, hogy Mátyás király nemcsak megsemmisítette a hatalmat, melylyel a pápa a hazai egyház ügyeibe befolyt, de azontúl magához is ragadta azt; élénken beavatkozott a káptalan ügyeibe, kanonokok s mi több, a rektorátusok választási ügyeibe is — és hatalmának gyakorlása által függővé tette ezek hatalmát; ezzel kétségkívül ép annyit ártott a vallás ügyének, mint maga a hierarchiai hatalom. 1490. április 6-án érte hazánkat a gyász, hogy egének egy fényes csillaga hullott le. Meghalt Mátyás király. A fény letűnése után sötét 1) Koller IV. 43G. és 439. - 2) Roller IV. 440. — ») Dl. 19408. — ■•) Dl. 19409. — 5) Koller IV. 448. — #) Koller IV. 451. 7) Koller IV. 454. — 8) Koller IV. 455. — 9) Koller IV. 458.
