Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 351 napok virradtak a magyar nemzetre. Már a virradat se derűt, hanem vészt jelentett ; ott állt az árván hagyott s gyámra szoruló nemzet a. király- választás gondjaival. Sajnos, hogy e gondokat nem a tiszta hazaszeretet, hanem az intéző körök önzése vezette, kik megunva Mátyás vaspálczáját, olyan királyt kívántak a trónra helyezni, ki önkényüket korlátolni nem lógja, másrészt egy elszigetelt Magyarország fönállását lehetetlennek tartván, oly szomszédos király felé irányult a törekvés, ki ezzel két ország hatalmát egyesítse, melyre még Mátyás király is a szomszéd országok megszerzésének vállalata által törekedni látszott. Így ejtették el Corvin János megválasztásának kérdését. A nagy király méltatlan özvegye, Beatrix, már május 17-ikére összehívta az országgyűlést Rákos mezejére, melyre Pécs püspöke is hivatalos volt. Ujlaky Lőrincz, Kauizsay György, Székely Jakab, Keserű István, Széesy Tamás, Beriszló Péter, a várnai perjel és Zsigmond pécsi püspök pártolták Corvin János herczeget és őt óhajtották a trónra; az országos urak nagyobb része elfelejtette Mátyás királynak tett ígéretét. Részben ezek közé tartozott Hampó Zsigmond is, ki -csak akkor állt a Corvin- pártra, mikor a pécsváradi apátság elfoglalásáért tőle a büntetlenség biztosítását nyerte; e kívül három várat kívánt Corvin Jánostól, melyeket tőle Mátyás elvett és fiának adományozott. 1j Mindezeket ugyan Ulászló pártja is előzőleg megígérte a pécsi püspöknek, ki azonban mégis Corvinhoz ragaszkodott. Corvin pártja erős volt, de erélytelen. Zsigmond püspök a királyválasztási gyűlésre ezer lovassal indult meg Pécsről, de elkésetten érkezett. Erélyesebb, ravaszabb s önzőbb volt ama párt, mely különböző irányban szervezkedett s Corvin elejtésében egyesült. A párt szerepvivői Dóczy Orbán egri, Preusz János nagyváradi, Bakócz Tamás győri püspökök, Báthory István Erdély fejedelme, Zápolyai István szepesi gróf és az özvegy Beatrix voltak, kik megfelejtkeztek Mátyás király jótéteményeiről s megunva annak erólyét, a tohonya Ulászlót hozták az ország nyakára. Ily pártot legyőzni, fondorlatain kifogni, önzésüket elnémítani s Corvin részére megnyerni, lehetetlennek látszott, annál inkább, mert György kalocsai érsek, ki a párt vezérletére vállalkozhatott volna s ki Corvin pártján állott és ezzel együtt egy zivataros éjen ment a közeledő pécsi püspök jelentékeny serege elé : a Beatrix incselkedéseivel lekenyerezett pápai követ intelmei folytán a politikai akcziót abbanhagyta s tétlenségre tért vissza egyházmegyéjébe.2) A pártfőnökök tehát azt határozták, hogy ott hagyják az országgyűlést s fegyverrel fogják Corvin Jánosnak a koronát megszerezni s Budavárát erős őrizettel fedezve s a királyi jelvényeket magukkal hozva, útnak indúltak Pécs felé, hogy maguknak nagyobb fegyveres erőt gyűjtsenek. Az ellenséges párt azonban Báthory Istvánt s Kinizsy Pált utánuk küldötte, ezek őket utolérvén Tolnában a Csont-hegyen, ez évi július 4-én i) i) Századok 1885. 108. — 2) Századok 1883. 733.
