Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 345 Azaz, a jogalak tartatott meg s mégis csak czhnzetes püspökség volt az in optima forma. A kérdés a suffraganeusnál legelőbb is a fizetés körül forgott, mire nézve Huendler kérdést is intézett a püspökhöz s András püspöktől azt a választ nyerte, hogy a fizetése ugyanaz, mit az előbbi suffraganens kapott. *) — 14fiO-ból fönmaradt egy okmány, mely szerént Miklós és András püspökök s most a váradi alatt a suffraganens fizetése 100 köböl búza, 100 köböl zab a városban, ha pedig Hidason, vagy Szászvárott kapná ki, úgy az udvari provisor azt elhozatni tartozik; úgy negyedévi részletekben fizetett 40 írt.2) Egyik alkalommal Huendler pénzül vette ki búzáját s kapott 100 köböl búzáért 20 Irtot.8) 1455-ben Huendler leveléből látjuk, hogy két hordó bort szokott kapni a küki-i (kökényi) püspöki helytartótól s más egyéb a háztartáshoz szükséges dolgokat.4) A készpénz a ruházatra lön számítva.5) Huendler e fizetéssel nem elégedett meg s fizetés- emeléssel javítani jövedelmét nem lehetett, tehát más módon iparkodott czélt érni. 1400-ban a szent András-templomában lévő szent Ilona oltárának mestere, László pap, meghalt, ennek helyét kérte a püspöktől, mert ennek jövedelméhez lakás is járult, mi a suffraganeusnak hiányzott. °) A kérdéses ház udvarral is bírt, mely a nagy templom iskolájához közel feküdt (prope scolam majoris Ecclesiae sit domus), tehát a székesegyháznak akkor külön iskolája volt. Ilyen gond nélküli hivatalt (beneficium non curatum) már Miklós püspök Ígért Huendlernek, utasítván a káptalani prépostot s vicariust, ha egy üresedésbe jönne, azt neki (a püspöknek) tartsák fönn.7) Ilyen üresedésekért 1455-ben is látjuk Huendlert folyamodni s főképen a lakásért8) a nélkül, hogy czélját ebben elérhette volna. Fizetése mellett, különösen eleinte, többször történt, hogy adósságokat csinált,u) később azonban vagyont szerzett s a püspöktől azt a jogot nyerte meg, hogy szabadon vég- rendelkezliessék.10) Egyébként a zaklatott püspöki teendők mellett nem igen volt kellemes élete a püspöki suffraganeusnak. Beckenslaer János egykori pécsi prépostnak fönmaradt egy levele, melyben Huendler életét festi ; e szerént Miklós püspök, noha egészen magyar volt, Huendler iránt, ki német volt, nagy kegyelettel viseltetett s neki mindenben kedvezett, de Miklós utóda nem szenvedhette a németeket s a jó atyát semmikép se tűrhette. u) Ez időben Huendler iparkodott is Pécsről mindenkép szabadulni. Irt hasonló állásért Váradra,12) Egerbe,13) Kalocsára,14), Máthé püspökhöz Fehérvárra. 15) Végre eltávozott Nagyváradra, de ott az éles lég miatt nem maradhatott.10) Ez 1450 körül történt, a pécsi püspök ez idő alatt elvette tőle ama bencficiumokat, melyeket nem mint suffraganens élvezett,l7) végre mégis csak visszakerült Pécsre. 1400 körül Huendler mint már öreg ember, ki a magyar szóval nem tudott megbarátkozni, i) i) IV. 335. — 2) IV. 2111. — 8) IV. 290. — *) IV. 331. — 0 IV. 338. — «) IV. 310, 311. - 7) IV. 317. - 8) IV. 341—342. — '•>) IV. 240. 247, 294, 304, 330, 355. — W) IV. 304, 314. U) IV. 345. is) IV. 320. i») IV. 327. ») IV. 339. i*) IV. 340. 1«) IV. 355. 7) IV. 354.
