Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
344 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL Itt van elhelyezve, a jóktól megsiratott Janus (jobban: ki után a jók sóhajtoznak) Téged az Öonius ligete (a Parnassus alatt) s múzsa dúlt Fürtökkel m Apolló is letevőn lantját, búsan siratott Hogy Mátyás király néhány évvel -Inmis halála után tényleg Pécsett volt, igazolja az, hogy 1476-ban Pécsett tartották meg az országgyűlést, melyben az a nevezetes, hogy ebben vetette ki a porta helyett a füstadót az országnagyok beleegyezésével, minden „füstre“ egy forint számíttatván, mi által a királyi bevételek tetemesen szaporodtak a nép terhére.1) Báláz adózó népre ez nagy teher volt, mégis Mátyás halála után, Bonfin följegyzése szerént,2) azt sóhajtotta a nép, hatszorosan is megfizetnék az adót, csak ő támadna föl. E gyűlés októberben lehetett, mert 1467. évi október 15-ikéről találjuk Mátyás királynak egy Pécsről keltezett levelét. Jnnus Pannonius idejében mint püspök-helyettes a lelkipásztorkodás teendőit Huendler Vitus végezte, ki előbb a karmeliták provincziálisa volt Német- és Magyarországban, s) E suffraganeusra nézve Koller százötven különféle okiratot gyűjtött össze, melyek igen tanulságosak. Látjuk, hogy ez időben püspökök általán nem végeztek a lelki dolgokban semmit, hanem helyettest fogadtak, ki az összes teendőket, bizonyos csekélyebb fizetés mellett, teljesítette. így Huendlernél olvassuk, hogy vizsgálatot rendelt el Zwoynna nevű faluban a plébános ellen, mert két hívével veszekedésben élvén, halálukkor a szentségek föladását tőlük megtagadta.4) 1450-ben olvassuk, hogy a székesegyházban papokat szentelt föl,5) rectifikálta az indulgentiákat, bizonyítványokat adott a fölszentelésről, oltárokat szentelt föl,0) búcsúkat engedett,7) megengedte, hogy valaki a városon kívül is mondathasson magának misét,8) elrendelte, hogy egy férfi és egy nő, házasságon kívül élvén egymással, addig a templomba ne boesájtassanak, míg magukat meg nem javítják.9) Rnholcsay László macsói bán nejének, Borbálának, 40 napi búcsút engedett.10) Megfertőztetett templomokat újra fölszentelt. u) Temetőket szentelt föl,1J) mi akkor valószínűleg a püspöki hatáskörhöz tartozott. Huendler Vitus megszerezvén e tisztséget, gondoskodott, hogy mielőbb püspökké szenteljék, mi 1448-ban Bécsben történt meg, hol két püspök már volt s harmadiknak Huendler Vitus, a bataviai suffraganeust hívta meg.18) Az idő folyván s a szükséges dolgokkal el nem készülhetvén, a pécsi püspöktől egyelőre halasztást kért.14) Első ünnepélyes miséjét Bécsben tartotta a karmelitáknál. Kinevezési okmányát V. Miklós pápa még 1447-ben állította ki s bodoni püspöknek nevezte ki.15) Akkor még nem voltak valóságosan czímzetes püspökségek s így a bodoni püspökségnél is a pápa külön okmányban engedte meg a bodoni egyháztól való távoltartózkodását s hogy a pécsi megyében a püspököt helyettesíthesse.le) l) Dr. Csánky, Századuk 1883. 523 2) (>55. lap. 3) Koller IV. 270. — J) IV. 251. 5) IV. 275, 270. «) IV. 278. — 7) IV. 279. 8) IV. 279. '■*) IV. 587. — i») IV. 309. — U) ív. 815. iS) IV. 319. — 13) IV. 332. «) IV. 333. 15) IV. 154. — i«) IV. 259.
