Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
342 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL Nuper in Eliseis animam dum quero Platonis Marsilio Samius dixit inesse senex. Minap, lrogy az Eliseumban Plató lelkűt kerestem, Azt mondta az öreg őr, liogy Marsiliusba ment át. 1471. junius 17-én a pápa brevét intéz János püspökhöz, hogy kedvelt emberét, Makó falvi Bálint fiát, Albertet, a Csanádi papot üresedés esetén ajánlja. B Ugyanez évben Miklós éneklőkanonokot, ki a káptalan ügyeiben akkor a római széknél tartózkodott, a kalocsai érsek figyelmébe és oltalmába ajánlotta.2) A mily fényesen kezdte Janus pályafutását, oly gyászosan végezte azt be. 1471-ben az elégedetlen elemek Mátyás király ellen összeesküvést forralva, őt trónjától megfosztani s arra Kazimir lengyel királyt óhajtották emelni. A párttusába Vitéz esztergomi érsek és Janus Pannonius is belekeveredtek.3) Mátyás király alattvalóinak tervéről ideje korán értesült, Jan üst épen barátja, a krétai püspök árulta el; de a pápánál is panaszt emelt ellene zsarolásai miatt. A király az elégedetlen elemekkel gyorsan s ügyesen kibékülvén, a két főpap jóformán maga maradt Kazimir pártján. Mikor Kazimir fiát hadsereggel Magyarországba küldte, Janus püspök ugyan hozzá csatlakozott 200 lovasával, de csakhamar elhagyva visszatért Esztergomba. Kazimir nemsokára belátta, hogy párt nélkül áll az országban, mert Mátyás országgyűlést hirdetvén, Rákoson tizenhatezer emberből álló sereget gyűjtött össze, miért is Kazimir tanácsosabbnak tartotta, visszatérni Lengyelországba. Erejét tehát a király az esztergomi érsek megalázására fordította, kit börtönbe vettetett ugyan, de kivel, Országli Mihály nádor és Zápolyai Imre közbenjárásával, mégis kibékült s ki neki újra hűséget fogadott. Janus Pannonius megtudván nagybátyjának börtönbe vettetését, B hogy meggyaláztatását kikerülje, Zágráb felé menekült, hogy ha a király üldözné, közel legyen az ország határához. E közben Mátyás az érseket újra gyanúba vevén, Visegrádon 1472. év elején el záratta, de április 1-én szabadon eresztette, mindamellett a bútól megtörve. Vitéz négy hónap múlva meghalt. Janus még mindig lappangott s nagybátyja esetét s később halálát hirül vevén, e kettős bánat őt is teljesen megtörte s meghalt, elhagyván őt ezzel, mint Írója mondja, az örök kívánság, inkább Itáliában, mint Pannóniában lenni. — Longinus azt állítja, hogy megmérgezték.5) Pray szerént Zágrábban halt meg; Eehenloch hozzáteszi, hogy a zágrábi püspöknél, kinél igen sok kincsesei vonta meg magát s ki ezeknek kiadásával engesztelte meg Mátyás királyt.6) Annyi bizonyos, hogy a heves indulatú Mátyás király kezdetben igen haragudott Janusra s a hűtlenség bélyegével sújtotta, magánvagyonát elvette s másnak adományozta; mert, úgymond, „nemrég a lengyel királyhoz s egyéb vetélytársainkhoz pártolt s áruló dudásként elfelejtkezve jótéteményeinkről, fölségünk ellen lázadt.“ 7) P Százados 1892. 55. — 2) U. o. 550. — 3) Thuróczy IV. 67. — 4) Boulin 569. — ®) Koller IV. 14. •— 6) Teleky Huny. kor. IV. 291. — 1) Koller IV. 446.
