Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 341 szabályait fogadják el alapul s e szabályokat hozzá föltárjeszszék s helyéül egy alkalmas várost válaszszanak.1) Sokan e pápai bullát aként óhajtották magyarázni, hogy a pécsi egyetem létezett azért, de studium generálénak azért nem volt mondható, mert nem volt hittani kara. Ennek ellenében Koller megjegyzi,2) hogy ez 1465-iki bullát néni lehet aként magyarázni, mintha a pécsi egyetem azért nem hivatott volna studium generálénak, mert nem volt théologiai fakultása, mert hiszen az 1365-iki oklevélből is hiányzik a theologia, mégis így nevezték s a pápák megszokták tartani elődeik Írásmódját. Bizonyosabb az., hogy a pécsi egyetem egy időve megszűnt. Sajátságos Mátyás király e nyilatkozata, hogy Magyarországon nincs egyetem, már csak azért is, mert Zsigmond király már uralkodásának kezdetén O-Budán alapított egyetemet, melyben a pápa 1410. augusztus 1-én kelt bullája szerént, a hittan tanítását is utólagosan megengedte. 1464-ben a püspökségben is két nevezetes dolog történt; egyik az, hogy II. Pins pápa 1464. junius 12-én bizonyos szerzeteket, melyek közé Baranya vármegyében a pécsváradi és zebegéni monostorok is tartoztak: a püspök fönliatósága alól elvonta és az érsek fönhatósága alá helyezte.3) A második eset ugyanez évben történt, mely szerént Mátyás király Janus Pannonius püspöknek érdemei elismeréséül s szolgálatai fejében mindama arany és ezüst telepeket, melyek a pécsi püspökség területén találtattak, vagy találtatni fognak, teljes joggal a pécsi püspökségnek adományozza.4) Valószínűleg ez időben ilyenféle fölfedezést véltek tenni s ezt örökítette meg a nevezett okirat. 1468-ban Mátyás király vasvármegyei javakat adományozott Jnnusnak, Telekes Benedeknek és Somlyói Péternek.5) Janus püspök Nádasdot kétségtelenül azért szerezte meg a püspökség részére, hogy ott magának csendet s pihenést keressen Mátyás király fényes udvarának lármája elől ; de azért őt mégis inkább a király udvari emberének kell tartanunk, ki élete nagy részét a király környezetében töltötte. Maga Mátyás király említi föl leveleiben, hogy Janus udvarának fényét képezi, erényeivel s kitűnő műveltségével annak kiváló dísze. °) O nem csak mint szónok, de mint udvari költő is szerepelt. Épen költeményeiből tudjuk, hogy az udvar előtt egy ízben szelídített szarvasoktól vont fogaton jelent meg.7) A költő classicus költeménynyel örökítette inog ennek emlékét, melyben többek közt azt mondja : Quis jam adeo ferus est, tibi qui servare recusat Accipiant ipsae cum tua frena ferae. Ki volna oly vad, ki neked (Mátyás) hódolni nem akarna, Mikor még' a vad szarvasok uralmad alatt elfogadják a zabolát. Egyik alkalommal Mátyás udvarában tartózkodó tudós Galectti, Alesus nevű katonával megbirkózván s porba terítvén; Janus sietett barátjának „palaestráját megénekelni.“ 8) Általán most is úgy ismerjük őt, mint európai hírű humanistát, különben nem írhatta volna Marsilius e szép distichont: i) Koller IV. 14(i. — 2) IV. 529. — ») Koller IV. 109. — *) Koller IV,. 113. — ») Hazai Okt. III. 420. — ») Epist. Math. Cor. 199. 1. — '-) Poemat I. 462. — ») Poem, I. 461.
