Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
:Uo ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL majd ráparancsolt a káptalanokra, hogy a királyi dikát fizessék. Az okép befolyt pénzt a püspököknek rendelte adatni, hogy ezzel nagyobb fiadat tarthasson készletben, mint különben tehetné s a pécsi püspököt utasította, hogy ha a káptalan a kívánt adót megadni vonakodnék, javait királyi tekintélylyel foglalja le. ') A védelem érzete egyébként közös volt, még a pápa is teljes búcsút engedett azoknak, kik a pécsi székesegyházat meglátogatván, a török elleni harczok segélyezésére 4 arany forintot áldoznak a háromszorosan elzárt pürzsülybe s a búcsú mikénti alkalmazásáról 14(12. július 12-én kelt bullájában részlegesen intézkedik.2) Ez időben apáczák is voltak Pécsett és pedig a szent lélek-monos- torában, a külvárosban. 1461-ben a priorissa Helena volt, a gazdasági teendők vezetője szintén Helena. E két apácza két városi úri nővel úgy összekoczczant, hogy meggyalázásra, verekedésre került a sor s mindkét fél panaszt emelt Esztergomban. Dénes érseket és bíborost a kölcsönös előterjesztések zavarba hozták (eorum discussioni intendere non potuit). Péter olvasókanonokot és Ürbán Jánost bízta meg az ügy elintézésével, s) Ugyanez apáczák voltak, kik 1470-ben Patacsra és Megyerre vonatkozólag cserét eszközöltek, mit II. Pál pápa megerősített. Ez okmányból kitűnik, hogy ez apáczák a predicatorok szerzetéből valók voltak. A római szent lélek-társulat anyakönyvében 141)7. márczius 16-ról megtaláljuk o nőszerzet egész családját, mikor oda beiratkoztak. E szerént a priorissa neve Dorottya, a többi pedig Veronika, Anna, C'hristina, Barbara; ösz- szesen tehát 5-en voltak. 4) Ugyancsak 1470. évben két pécsi úri ember egy pécsi úrnőt panaszolt be bizonyos verekedés miatt. Az esztergomi szentszék János kántort és Péter pécsi kanonokot bízta meg ez ügy elbírálásával; mivel azonban az egyik fél e bírákat nem akarta elfogadni, a kiküldöttek nem mertek Ítéletet hozni. Panaszló ez ellen lölebbezéssel szeretett volna élni, de védője aképen világosította föl, hogy azt csak akkor teheti, ha a kiküldöttek az ítélethozatalba bocsátkoznak.5) Ugyanez időben Kis Márton özvegye Pécsett tartózkodása alatt, a város bírája s néhány polgára elleni panaszával egyenesen a pápához fordult. Mátyás király erre a pápához irt, előadván, hogy ily háborús világban sem a püspök, sem a város bírája reá nem érnek, hogy a törvénykezés ily hosszadalmas útjára lépjenek, kéri azért az ügyet rendes útjára ereszteni, hol a haszontalan huzavona mellőzhető s az igazság még se veszthet.ö) 1465. junius 1-én II. Pál pápa az esztergomi érsekhez és Janus Pannoniushoz levelet intézett egy Magyarországon fölállítandó egyetem érdekében. Mátyás király ugyanis tekintve, hogy az országban nincs egyetem (in regno Hungáriáé non irget aliquamodo studium generale), mi a tanulni óhajtóknak sok nehézséget okoz, a pápától egy egyetem fölállítását kérte. A pápa megengedte ezt oly föltétellel, hogy a bonni egyetem i) i) Koller IV. 202. — 2) Koller IV. 1)1. — s) Koller IV. 80. — ■*) Mon. Vat. I. V. Gl. — 5) Koller IV. 189. — « Koller IV. 1Ü0.
