Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 33? melyet sok éven át meg is fizetett. Egyébként eltekintve attól, hogy minő összegeket adott Magyarország a korábbi időben a pápának s a török elleni harcz vallási érdekek háborúja volt; a pápa még Mátyás idejében is tetemes összegeket szedett a püspököktől, így 'hums Pannonius 1400. február 14-én 1(550 arany fortot, 1460. június 20-án 1650 Irtot, augusztus 14-én 1700 arany forintot fizetett a pápának püspöki kinevezése díjában. ') 1465-ben a megye főispánjai Újlak y Miklós és Szokolyi Péter voltak.s) 1466-ban csak Szokolyit és 1467-ben csak Ujlnkyt említik az okiratok.8) Valószínű, hogy 1468-ig mindketten főispánok voltak. Janus Pannonius és Rozgonyi Sienán és Velenczén keresztül jöttek Rómából s a püspök költői hire mellett a pápától kinyert áldozat is növelte tekintélyét, nem csoda tehát, ha a lángelméjii férfiúnak közel és messze keresték barátságát. Saját leveléből olvassuk, hogy Maurus Kristóf velenczei dogé Jan üst és nagybátyját külön kegyelembe részesítette, miért neki köszönetét mond Pécsről 1462. októberben.4) Ugyanez évi szeptemberben köszönetét fejezi ki S. Susannae bíborosának, hogy barátságával őt fölkereste s őt a távolból is szereti.6) Később, 1472 táján, járt is a püspök Velenczében, hogy egy bataviai egyént, Banns fiát, Miklóst, ki orvul emberölést követett el, a dogé börtönéből kiszabadítson; de ez nem sikerült neki mindaddig, míg ez ügyben maga Mátyás király nem irt, azzal indokolván kérését, hogy ez ember neki és országának fölötte szükséges.G) A pápának ez időben is meg volt ugyan befolyása, de azt Mátyás király akaratereje igen korlátolta. 1461. október 10-én kelt leveléből olvassuk, hogy II. Pius, miután a szent János-káptalan prépostja, Glavina Pál, állásáról lemondott, saját eubiculariusát, Jánost, ki eddig a váczi káptalan custosa volt, e javadalom megtartása mellett, pécsi prépostnak nevezte ki. Az okmány szorént e prépostság 200 arany forint tiszta jövedelmet hozott s még annyiból is figyelmet érdemel, mert a két káptalan hatáskörét, ismerjük meg belőle. A szent János-káptalan a lelkipásztorkodás ügyével foglalatoskodott (cui cura imminet animarum), míg a szent Péter- káptalan a törvénykezés s közigazgatás teendőit s megbízásait végezte.7) 1467-ből ismerünk néhány közigazgatási férfiút is. Alispánok Geszti János és Földvári Cz.ohor János, kik, mint látható, nem voltak baranyaiak, hanem tolnai- és bodrogmegyeiek. Mint szolgabirót találjuk Herendy Miklóst.8) Sajátságos, hogy ez időben eltérve a közel 200 éves szokástól, nem Nagy falúban tartották a gyűléseket; hanem a tiszti üléseket, úgy látszik, állandóan Trinitáson, még 1468-ban is,9) sőt még a megyei közgyűléseket se tartották Nagy tahiban, hanem Pécs közelében, miután a városban, a város kiváltságainál fogva, gyűléseket nem tarthattak, így olvassuk 1467-ből, hogy Tapazdy Kazának pere volt az Istvúnty elődök ellen Ózd birtokáért s az ügyet a Pécs közelében tartandó közli Koller IV. 4!), 58, 59, C0. 2) Révay. Gyulai IX. 32. 37. — 3) Révav. diver. II. 3. Dl. 16577. *) Koller IV. 97. — ») U. o. IV. 99. 8) lí. o. IV. 188. — ) H. o. IV. 82. 8| Zély fasc. 273. 2790. — ») Zsély 213. 2795. 22
