Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL 83« gyűlésen kellett volna tárgyalni, de a felek választott bíróságba egyezvén meg, ez Trinitáson ült össze. *) Ugyan 1467-ről olvassak, hogy Pécs közelében, Tamás apostol utáni hétfőn, közgyűlést tartottak gut hi Országú Mihály elnöklete alatt, melyen János pécsi püspök is jelen volt. ") A megyegyülések helyének megváltoztatása abban lelheti indokát, hogy Nagyfalút előzőleg a török hordák megtámadták s elpusztították. Lehet az is, hogy Nagyfáin oly kézben volt, mely ellenezte a gyűlések ott-tartását ; lehet, hogy a gyűléseket guthi Országú Mihály és János püspök óhajából tartották Pécsnél, ámbár épen ez évből tudjuk, hogy a papság s világi elemek nem a legjobb szívvel viseltettek egymás iránt. A papoknak az uraságok megtagadták a tized fizetését, vagy oly későn szolgáltatták át, hogy azoknak nyilvános kárára szolgált. Ez urak közt állanak Tőttős László s fia Péter, polynai Vizlay János, szigeti Anthi- miai János, Szentkirályi László, Helyesfalved György, Zokoli Tamás, ki a jeruzsálemi szent János-rend mestere. A káptalan és tizenkilencz plébános Dénes esztergomi érsekhez fordult panaszszal, ki egyházi átokkal való fenyegetés mellett szólította föl ez urakat kötelezettségeik teljesítésére. •') 1468- ban Geszti Jánoson és földvári Czohor Jánoson kívül még egy harmadik alispánt is találunk, u. m. Baróthi Pált. Három különböző okmányunk van, hogy ezek elnöklete alatt Trinitáson gyűléseket tartottak.4) E gyűlések elsején Oswald zágrábi püspök is jelen volt, ki egyúttal pécsváradi apát. 1469- ben Baranya főispánja Marótliy Mátyás. Ugyan őt találjuk a lőispáni székben 1470-ben és 1472-ben is.6) Ugyancsak 1472-ben három alispán működik: Somogyvári György, Besenyei Balázs és Pósaházai László. A közgyűléseket ismét Nagy falúban tartották. 1472-ik év második felében Marótliy Mátyás főispánnal együttesen nádasdi Ungor Jánosról, egjmttes főispánról is tesznek említést, °) ki a villányvidéki Nádasáról származhatott, mely község azután nevet is cserélt, a mennyiben a Garay- család javainak összeírásában egy Ungor nevű községet találunk. 1472. junius 16-án II. Pius pápa levelet intéz Mátyás királyhoz, hogy tenné éneklő kanonokká Pécsre azt, a ki e hivatalt keresi, addig, míg Miklós éneklőkanonok Rómában a saját és a káptalan ügyeit védi.7) Látszik tehát, hogy Mátyás király a kanonokaidat tetszése szerént nevezte ki s a püspöki széket a pápa csak azokkal töltötte be, kiket Mátyás akart, de ez csak II. Pius alatt volt; a következő pápával igen feszült viszonyban állott a király. Ugyanez időben egy János nevű prépostja is volt a nagy káptalannak, kit közönségesen alemanusnak (németnek) neveztek. Családi neve Beckenlaer. Kocsigyártó fia volt Vratislavból, kit Mátyás király a nyeli) Kisfaludy ez. Itr. Repcze-Lak. 2) Zsély fasc. 213. 27lJ0. — i) * 3) Zsély fasc. 213. 2729. — 4) Zsély fasc. 272. 2795., fasc. 213. 2799., 2800. — 8) Dr. Csánky II. 5GG. Zsély ltr. Ü. 44. Révay : Gyulai X. 1. Dl. 1G989. DC. 1735G. — <*) Dr. Csánky II. 5GG. — 1) Mon. Vat. I VI. 87.
