Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVÁTHY-LÁ2ADÁSIG. 289 részről Lajos magyar király és Rudolf ausztriai herczeg között erős súrlódások forogván fönn, valamint a medioláni herczeg Barnaboo ellen, ki a római egyház területét elfoglalta, szükségessé vált óvszerekhez folyamodni, ez okból küldte el a szentszék valószínűleg a Corsinia-nemzetség- ből származó Pétert, előbb valateráni, később hórenczi püspököt, hogy a szentszék ez aggasztó ügyben Németországban békét létesítsen. Ezt azonban Vilmos püspök nélkül nem eszközölhették, ki Károly császár különös kegyeiben állott, Lajos királynak pedig cancelláriusa volt. Úgy látszik, hogy sikerült is a békét helyreállítani, mert a surlódók között tényleg béke állott be és Barnaboo megrettenve Lajos király által a pápa segélyére küldött seregtől, visszaadta az elfoglalt területeket Orbán pápának. Ez okból Y. Orbán 1864. május 28-án kelt bullájában Vilmos püspököt magasztalva köszöni meg fáradozását;1) Lajos király pedig 1866 körül az erdélyi szászok kir. helytartójává nevezte ki.2) Mint cancellárnak számos okmánya fordul elő az okirat-gyűjteményekben. 1364-ben Becsey Lászlónak pőre van Vilmos pécsi püspökkel, melynek tárgyalására haladékot nyernek.8) Ugyan 1364-ben a rablók és fosztogatók az országban igen elszaporodván, Kont Miklós az egész országban elrendelte a közgyűlések tartását s abban a gonosztevők megfenyítését. Baranyában és pedig Nagy falúban ez okból a közgyűlés szentháromság utáni hétfőn kezdődött meg, azonban csak a gyűlés hatodik napján hoztak határozatot.4) A közgyűlésen maga Kont Miklós nádor elnökölt, Demetor mester volt az alispán, a nemesek bírái pedig Miklós de Almás, Elye fia, Fiilöp de Gurgus, Domonkos de Süllőd, István fia, Pál de Nempti (Németi). A többek ellen indított bünber azonban szükségessé tette, hogy a bírák számát is ez esetre megszaporítsák, azért az első napok választásokban folytak le. Bírák lettek Leukus (Lőkös) de Ságh (Ságh, kis falú Duna-Szekcső alatt), Bekus de By le, Pál fia, Gyula de Siklós, János fia, Ponya, Pál fia, Miklós de Pálfalva, Pál fia, János de Csuknia, másik Pál fia, Marton de William (Villány), István fia, András de Bol, Dúsa Pál de Bergend, Denk de Radván (Radikovcze), Beke fia, Leontinus és János fia, Reynaldus de Palyna. E névsorból látható, hogy e közgyűlésen többen a slavóniai Baranya- és Kőrösmegyéből is részt vettek. A gonosztevők neveit a közgyűlési ítélet tartotta fönn. Vannak köztük nemesek és nem nemesek, cse- lekvényeiket azonban nem jegyezték föl. Álljon itt a gonosztevők névsora ; István fia, Benedek és Miklós lipovai nemesek, Péter fia, Domonkos, ugyanonnan, Gergely fia, János de Herend, Tóth Gyure, Deyka Benedek, Peterke János, Kele János, Nagy István, Dubra Miklós, Szőke Pál fia, János, Balázs de Parlag fia, Imre (nemes), Kérő Imre, Leuches (Lőesös) i) i) Fejér IX 3. 435. — 2) Koller III. 79. — 3) Zichy III. 223. — “*) Zichy III. 23(1. 19
