Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
290 A TATÁRDÚLÁSTÖL János, Csene Péter Viliié nevű falúból (Dráván túl), Fülöp fia, László, Bethlen Lőrincz fia, Fábián, Mekes (egykori herkani bán) fia, István, ki onnét megszökött és aszuágyi Pál fia, Miklósnál tartózkodik, Farkas Döm- jén, Sólyom Péter fia, Farkas János, Vulehyn István, Szolga (Sclavus) Péter, Kosa és fia, János, Szolga János és fia. Denke, Fekete Gergely, Balázs fia, István kadátfai nemes, András fia, Mihály, Zag.vurvagou, máskép Fülétien Pálya ki Siklósi Péter fia, László birtokán időzött, l Flung (Ördög) János és Bene, Wezeruelchyn Bugyák Tamás, Geűehé vagy Butka Gergely, Krizy György Viliiéből. Ezeket mint nyilvános rablókat és tolvajokat, jószág- és fejvesztésre ítélték, szabadságában állváp bárkinek javaikat elfoglalni, őket megölni ; ki pedig nekik menedéket ad, ugyanaz ítélet alá esik. Innen származhatik, hogy Vilmos értesülvén Útibban, hogy erőszakos halállal kimúltak után a papság temetési költségre egy márkát szed, ez eljárást kárhoztatja s ezt a pápa által küldőit brevével igazolja.1) Következik Baranya és Pécs város történetében ama nevezetes esemény, mely kihatásával feledteti az egyéb aprólékos dolgokat s ez a pécsi egyetem alapítása. Oka az egyetem alapításának mindenesetre az volt, mert a külföldi egyetemek igen messze esvén tőlünk s a tanulás is költséges lévén, csak kevesen részesülhettek rendes kiképzésben azok közül, kik az országban akár mint papok, akár mint közhivatalnokok léptek életpályára. Az alapos műveltség tehát általánosan hiányzott. Tudjuk, hogy már Mlmos püspök jogelőde, Miklós alatt az volt a panasz, hogy sok ugyan a pap, de kevés köztük a tudós. Vagy Lajos azt irta a pápának, hogy a királyi tanácsban sokszor látta szükségét a tudós theológusnak, de régóta nem találkozott papjai között a szent hittan mestere;- pedig ha valakinek, neki, ki körül van véve hitetlen és félhitű népekkel, volna szüksége oly egyénekre, kik a hit igazait meg tudják védeni.2) Innen magyarázható, hogy a papok, jogtudósok, orvosok, kik csakúgy mint a költők, énekesek, hírét vevén a magyar király tudománysze- retetének s bőkezűségének, messze földről összegyűltek udvarába. Nagy Lajost, ki mikor még Szicziliának volt királya, megerősítette a nápolyi hittani főiskola szabadságlevelét,8; lehet, hogy ez adta az eszmét a pécsi egyetem inegalapítására Miért állította föl Nagy Lajos az egyetemet épen Pécsett s nem az ország más városában, ennek több oka lehet. Egyik oka valószínűleg az alapító-okmányban megnevezett ama körülmény, hogy Pécset az országban mint jelesebb várost „urbs insignior“ nevezi meg. De Pécs egyúttal a legalkalmasabb is, a mennyiben ide nemcsak az ország minden vidékéről könnyen seregelhettek a tudvágyók, de a tanerők megszerzésére is kedvezőnek mutatkozott. Némi befolyással lehetett az is, hogy Vilmos, Pécs P Fejér IX. 3. 440. — 2) Fheiner Móniim. I. 1095. Pór ■ Antal X'agy Lajos 606. -- 8) Anjouk, dipt emlékek II. 253.
