Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

288

A TATÁRDÚLÁSTÓL

1845-ben Ostfí Dénes maesói bán, Szerem-, Valkó- s Baranyavármegye főispánjaként szerepel.1) Ugyanaz, ki 1345-ben I. Lajos királytól az alvidéki ráczdúlások alkalmával szerzett érdemeiért Sopron- és Vasmegyében nyert birtokokat.2) Pesty Frigyes szerént ez már 1344-ben Asszony falvai Ostfy névvel Szeréin-, Valkó- és Bodrogmegyében volt főispán. 1347-ben pedig egyedül Baranyamegye főispánja volt.3)

1349-ben a maesói bán neve Domonkos, kinek nevében Lőrinc/. Ha, István, Nagy falúban közgyűlést iart és abban Tőttős és Vesszős ügyében intézkedik;4) ugyanez a főispán 1450-ben, mikor ugyanaz alispán közgyűlést tart.5)

1352-ben Baranyavármegye főispánja, András de Debregezth, ki egyúttal Szerém, Valkó és Veszprém főispánja is,6) 1354-ben András maesói bán s egyúttal Baranyavármegye főispánja;7) utóbbi helyen közölt okmányból kitűnik, hogy az alispánt 1354-ben Domonkosnak hívták. 1356-ban Baranyavármegye főispánja Ujlaky Miklós, ki egyúttal Szeréin-, Valkó- és Bodrogmegye főispánja is.8) 1359-ben a főispán Garay Miklós maesói bán, egyúttal Valkó- és Bodrogmegye főispánja. °) 1360-ban Garay Miklós maesói bán csak mint Baranya főispánja szerepel. I0)

Mikor Garay Miklós foglalta el a föispáni széket, egy másik nevezetes fordulat is állott be a megyében. 1358-ban Zárában, február 18-án békekötés történt, ebben Lajos eskütársai között volt Vilmos, a király tanácsosa, ki utóbb pécsi püspök lett. u) 1360. évről pedig azt olvassuk,1') hogy Nagy Lajos, a császár és neje között az egyetértést helyreállítandó, Vilmos egri prépost és kinevezett pécsi püspököt küldte a császárhoz Niirnbergbe 1360. július 25-én, hogy voje, Rudolf irányában engedékenységre bírja. Vilmos oly ügyesen járt el küldetésében, hogy a bőkezű császár 2000 irtot ajándékozott neki,“) melyet kifizetni nem bírván, Selz várát adta neki zálogba.14) Pray György szerént pedig1’’) Mlmos egri prépost, a királyi kápolna comese (mely hivatalt ma koronaőrnek neveznénk) s reménybeli (postulált) pécsi püspök.

Világos tehát, hogy Vilmos már Pécsre jövetele előtt is nevezetes szerepet játszott; ügyes diplomata volt és megnyerő modorral bírt.Püspöki kinevezési díját 3400 írtban ajánlotta meg a pápának és cardinálisának 1361-ben.16)

Egyébként Vilmos kineveztetése után is megtartotta diplomácziai szerepkörét, mert 1363-ból olvassuk, hogy Lajos király a pécsi püspököt különös megbízással küldi a bajor herczegekhez, rokonaihoz s neki erre credentionalist ad.17)

Ez bizonynyal előkészület volt a következőkhöz. Ez időben ugyanis Károly császár és testvére János, morvái őrgróf között egyrészről, más1 Lehoczky Stem, !. 114. — 2) Hazai II. 82. 87., Hatos Századok 1870. 371. — ®) Századok 1870. 483. — Zichy II. 389. — 5) Zichy II. 415. — Pesty Századok 1870. 483. -— 7) Anjou VI. 242. Zichy II. 556. — 8) Pesty Frigyes Századok 1870. 483 — 9) Pesty u. o. — i«; Zichy III. 189. — U) Pór Antal Nagy Lajos 335. 1. — 12) U. o. 428. 1. — M) Koller III. 84—85. — U) Fejér IX. 3. 165. — ») Hierarch. P. s. — i#j Fejér IX. 3. 261. u) Fejér IX. 4. 58.