Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVÁTHY-LÁZADÁSIG. 275 nak nevezik. ') Nagy Iván szerént akkor macsói bán s egyúttal Valkó-, Szeréin- s Bodrogmegyék főispánja is volt, valamint 1333-ban is macsói bán, Szeréin-, Bács-Bodrog-, Baranya- s Yalkómegyék főispánjának írják, mikor úgy a fönnevezett Becsey Egyeddel a király nevében Maysa nevű birtokot (ma Maiss) elcseréli Babócsával (hajdani falú Harsánytól délnyugatra). Nem valószínű, hogy ez egész idő alatt, 1320-tól 1334-ig, e Logrechy János volt a főispán, mert bár 1322-ben amaz oklevélben, hol Pécsvárad kiváltságai írvák, olvassuk a János nevet, ') de 1323-ban Pál macsói bán a főispán. Lehoczky szerént3) 1327-ben a főispán szintén Pál macsói bán4) s holott 1328-ra Lehoczky is főispánul nevezi János Lucretius (?) fiát, ki egyúttal a nevezett megyék főispánja is,5) mégis 1329-re főispánul Besenyő Benedeket (Benedictum Bissenum) nevezi, 1330-ra Logrechy Jánost. Főispánsága tehát elég szakadozott volt, még azután is, mikor Pál macsói bán halála után eme méltóságot is elérte s úgy látszik, ez állapotban is halt meg, mert egy 1338-ról szóló okmány róla már mint néhairól emlékezik meg.6) Özvegye, Ilona, még 1357-ben is él.7) Honnan vette Lehoczky Besenyő Benedeket, az mindeddig talány. Hatos kétségbe látszik vonni ez állítást, Jerney pedig ama véleményben van, hogy kell lenni ezt bizonyító okmánynak. 9) Bizonyos az, hogy e században Herczeg- Szőllős vidékén már szerepelnek Bissenus nevű egyének. Megjegyzendő egyébként, hogy épen Logrechy János főispánsága alatt van az első nyom 1327-ből, hogy a megye közgyűlését Nagyfáiéiban tartja.9) E közgyűlési és bíráskodási hely meg is maradt azután századokon keresztül, csakis Mátyás király idejéből olvassuk, hogy a bíráskodásokat néha Trinitáson tartották. E körülmények azt látszanak igazolni, hogy az ország Károly uralma alatt pacificálódott, a régi zűrzavar megszűnt, s az újabb intézmények állandóságot nyertek. Miként szorultak a megvegyülések Nagyfáiéira, azt nem nehéz megmagyarázni. Bizonyos, hogy Slavónia egy része a mai Nasiczig Baranyához tartozván s északra csak a Mecsek-hegylánczig terjedvén, a keleti oldalon Nagyfáiéi némikép középpontját képezte a megyének. A nemesség legnagyobb része az alsó vidékeket foglalta el, Siklóst urasága nem engedte meg gyülekezés helyének, mi az akkori fölfogás szerént fölötte káros és kellemetlen volt; Pécs városát a gyűlésektől kiváltságok mentették föl, természetes volt tehát, hogy arra egy útba eső, könnyen hozzáférhető nagyobb községet válaszszanak, mely akkor a közel eső Babócsáról ítélve, valószínűleg királyi birtokot képezett. Róbert Károly trónra emelkedésével ríj korszak nyílik Magyarországban a róm. kath. egyházra. Károly jó részt a pápának köszönhette trónját s így a pápa eléggé fölhasználta az alkalmat, hogy a helyzetet úgy hatalmi, mint pénzkérdésben kizsákmányolja. A pápai adó, mit az ország- i) i) Nagy Iván IV. 32H. — 2 Fejér Vili. 2 338. — 3) Stem. I. 118. — fi Hazai II. 2. — 8 Stem. I. 114. — fi Zichy I. 525. — ") Tört. Tár 1895. 261. — 8) Keleti utazás I. 240. — fi Zichy I. 300. 18*
