Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

276 A TATÁRDÚLÁSTÓL ban általánosítottak, nem új eszme, a szent ezélokra való adakozást már 111. Incze pápa kötelezővé tette, 1199. decz. 30-án kelt bulla szerént s a szent föld javára a papi jövedelmek negyvened része (2'5%>) volt áldo­zandó, melyet valószínűleg be is szedtek. III. Honor pápa 1216-ban ugyan e czélra a jövedelmek huszadrészét (o°/o) szedette be és annak az országból való elszállítása iránt intézke­dett. ') 1261-ben szintén van ily gyűjtésnek nyoma,i) 2), mely szerént az összegyűjtött pénzek Yelenezébe, szent Mór egyházába voltak elhelyezen- dők. 1274-ben a lyoni zsinat határozata szerént az összes egyházi jöve­delmek tizedrésze hat éven át a szent föld segélyezésére volt fordítandó. 3) Ez adózás számadásai már meg vannak a Monumenta Vaticanában (I. I. 1—12.) Összesen beszedtek ekkor Magyarországban mintegy 3000 ezüst márkát. (Az itt számított, márka Turonensis Salamon fejtegetései és dr. Fejérpataki számadásai szerént 34 írt jelenlegi értékre, az egész tehát 102.000 írtra tehető). 4) A XIV. században új adónemet hoztak be, melynek czíme „a pápai követ udvartartásánák költségei“, melyet egyszerűbben „procuratio“-nak neveztek. Az egyházi javadalmaknak hányadrészét tette ez, vagy minő kulcs­csal vetették ki a procuratiót, azt nem tudjuk ; de hogy magas volt, igazolja az, hogy Miklós pécsi éneklő-kanonok, kinek, mint előadtuk, pere is volt Gentilis előtt, 160 márkát fizetett s a főpapok ebbeli adója három éven át 10.000 ezüst márkán fölül áll (ez budai értékben veendő, mely a fön­tebb helyen jelzett megfejtés szerént mai 24 írttal számítandó márkán­ként). A procuratio számadatai szerént a pécsi püspökség a 6-ik helyen állt az országban. 1309-ben Gentilis bibornok Rofíinus Alberti de Civino (vagy Cimino) nevű olasz papot erőszakolt Péter püspökre, hogy az első üresedés után adjon neki kanoniát,5) ki azután tolnai főesperes lett. majd ismét elhagyta a megyét. Ezt 1316-ban XXII. János Avignonból hazánkba küldte az üresedésben lévő eg,ybázi állások a pápát illető fele jövedelmeinek össze- szedésére. Rofíinus Pécsről való jelentésében előadja, hogy' a prépostság üre­sedésben volt, melynek jövedelme 34 márkára tehető, 240 ezüst banalist számítva egy' márkára, ennek felét, vagyis 17 márkát (melynek mindegyike három aranyat ér) meghagyta Egyed prépostnak, hogy' 1318-ban fizesse „Urunk“ részére, mely'et ki is fizetett. Az utolsó részletet Tamás prépost de Hanta fizette ki. Továbbá a pécsi főesperesség is üresedésben volt egyszer, melynek jövedelme 12 márka lehetett ; ezt megfizette István főesperes. Ebből tud­juk meg, hogy a tolnai főesperesség 20 márkát jövedelmezett. Ez volt az adózás kezdete.6) Rofíinus e czímen 1913 arany forintot szedett be hazánkban, mely- nek azonban egy része a beszedési költségekre és átszámítási perczentekre i) Theiner M. H. I. 6. — 2) Fejér VII. 5. 337. — 3) Acta Conciliorum VII. 688. — ü Századok 1887. 501. — 5) Mont. Vat. I. 2, 257. — 8) Fejér VIII. 2. 109.

Next

/
Thumbnails
Contents