Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
262 A TATARDULASTOL mint baranyai főispánról emlékezik meg László országbíróról amaz okmány záradéka, melylyel IV, László, Jákó fiainak, zempléni főispánoknak, Perecse és Stára zempléni helységeket adományozza.x) Lehoczky és Fejér 1273-ra László országbírót és szebeni főispánt teszik Baranyavármegye főispánjának és úgy 1273-ban a Sztáray okmánytárban is László országbíró Baranya és Szeben főispánjaként fordul elő.2) Mivel pedig ugyan a Fejér-féle okiratgyűjteményben e László nemcsak mint cornes de Barana, hanem mint cornes de Bana is szerepel,3) a miért ezt Hatos nem találta a baranyai főispánok közé sorolandónak (Századok 1870. 37(5.), mi annál inkább igazolást nyer, mivel, mint Pesty Frigyes kutatásai beigazolták, létezett Bana nevű vármegye is. Ámde az újabbi adatok — mint a Sztá- ray-okmányokból közölt — határozottan Baranyára vallanak s lehet, hogy Bana s Baranya főispánja is volt, s a mennyiben az utóbbi fönnáll : László legvalószínűbben a Maróthy-családból származik. Még ugyanaz évből olvassuk, hogy a főispán Herbord, valószínűleg ugyanaz, ki már 1272-ben is főispán volt. Előfordul ugyanis Herbord 1273- ban amaz okmány záradékában, melylyel 1 \ - László király Simon fia, dobunk, a királyi szakácsok igazgatójának Radach földjét adja Sáros- megyében. 4) Ez az év második fele lehetett, mert Herbord tovább szerepel főispánként; 1274-ben is május 29- és augusztus 24-én mint főlovász- mesterről történik róla említés.5) Ugyan mint főlovászmester szerepel 1274- ben Fejérnél is. (V. 2. 153.) 1274. év szeptember 25-én magister dapiferorum és baranyai főispán.6) Fölemlíti 1274-ben IV. László király Kökényes ugocsamegyei földterületet tárgyazó okmányban. Mindkét esetben egyúttal kir. lovászmester.7) Volt kévéi s krassói főispán is,8) a királyné tárnokmestere, somogyi főispán (u. o. 400.) és főasztalnok.9) Ugyancsak 1274-ről Fejér fölemlít egy Renold nevű főispánt (Y. 2. 199.), a ki egyúttal magister dapiferorum; hozzá teszi azonban jegyzékben, hogy az okmányt Pray is közölvén, nem Renoldot, hanem Herboldot jegyez meg. Renold neve határozottan hibás olvasásból eredhet, mert Herbordnnk mint baranyai főispánnak neve 1274-ik évből tízszer is előfordul. 10 ) Ugyanez évben előfordul még Gergely is mint főispán. u) E főispán bizonynyal az év második részére esik, vagyis Herbord 1274. év szeptemberig volt főispán s utána jött Gergely. 1275-ik évről ismét három főispánt is említenek meg az okiratok. 1275. év márczius 9-én IV. László amaz oklevelében, melylyel a budai egyháznak II. . Andrástól nyert kiváltságait megerősíti.la) Ugyanez okmányt Katona is közölvén,1') itt Miklóst említ mint baranyai főispánt, E nevek melyike való, nem határozható meg; bizonyos azonban, hogy 1275-ben i) i) Hazai okt. VI. 194. — 2) Sztáray I. 15. — 3) Fejér V. 2. 82. — <) Hazai okt. VI. 196. — 5) Hazai VI. 197. és Hazai III 2‘J. — 6) Hazai VI 200. — 7) Zichy I. 35. és 37. — 8) Fejér VIII. 5. 394. — 9) Arp. IV. 41. — *>) Árp. okt. XII. 92, 95, 97, 100, 103, 107, 109, 111, 118. és 698. lapokon. — U) Fejér VII. 4. 153. — Uj Fejér V. 2. 238. — '3) Katona Hist. Czit. VI. 673, 674.
