Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVATHY LÁZADÁSIG. 263 egy Regen nevű főispánról szólnak az okiratok, ki /1 . Béla amaz oklevelében fordul elő, mely ly el Marton fia, Miklósnak Bony nevű földet adományozza. ’) Erre nézve Hatos azt a megjegyzést teszi, hogy e főispán emlékét őrzi Begenye nevű községünk. Ez állítás azonban czáf'olatot nyer más okmányokkal ; ugyanis IV. László 1275-ben néhány borsodi várjobbágyot a cseh király ellen vívott harczokban szerzett érdemeikért nemesítvén, ez okmány záradékában Grogén fordul elő mint baranyai főispán.2) A Sztáray-család irattárából ez okmány többször közölve lévén, *) legutóbb közölte a „Hazai okmánytár.“ (VI. 205.) Itt Gregorio de Buráim áll. A Gregem Gregorio, Regen összehasonlításából látható, hogy Regen nevű főispán nem is létezett, hanem ez senki más, mint az előzőleg szereplő Gergely bán. Regenye községünknek akkor Régim volt a neve. A következő főispán Máté,4) kiről Lehoezky is megemlékezik. Működését 1274-re teszi5) s azt Írja, hogy soproni főispán és tárnokmester, úgy pozsonyi főispán. Valószínűleg már előbb soproni főispán volt. 1278- ban szintén baranyai és soproni főispánnak jelezik.ö) Franki szerént 1279- beri nádor, somogyi és soproni főispán (nádor és országbírói hivatal). — 1278-ban főispánnak nevezi Jób pécsi püspököt amaz okmány, melylyel Lajmér község (Mohácstól délnyugatra) részeit eladják.7) Itt a határos pécsi püspököt, mint királyi cancellárt s baranyai főispánt említik ; ugyanez évről Lelioczky megemlíti8) Kemént (de Hédervára) mint Baranya főispánját, ki, mint tudjuk, a föntebb említett Lőrincz nádor fia volt, kiről azt jegyzi meg, hogy magister pincernarum. Ez időben kezd Baranyában az Ováry-család föllépni. A család a Győr-nemzetségből származik, melynek egyik ága már korábban élt itt. Az Ováry névvel szereplő család ága Kémem1 és ennek vidékén délkeletre s némileg nyugatra kitérjedőleg is bírt tetemes ingatlanokat, mely községekből fölemlíthetők Lak (Püspök-Lak), Hásságy, Gyula, Német- palkonya, Gerécz (a mai Vókány helyén), két Cser nevű falu, Petre, Balogd, Topoz, Kopács, valószínűleg Ováry István fiának, Mórnak, vezetése alatt, ki, mint föntebb említettük, hihetőleg Baranya főispánja volt s kinek halála után annak testvére, Konrad, miután IV. Béla alatt 1263 táján hűtlensége folytán moson- és pozsonymegyei birtokait elvesztette, ellenben testvére után baranyai birtokait örökölte ; Baranyában telepedett le végkép. Birtokainak központját Kéniend képezte, mely akkor Nagy-Kein ed névvel fordul elő. Maga Ováry Komád, valamint ennek fia, Jakab, örökös perben és viszályban éltek az akkor Baranyában nagy szerepet játszó Kémén comessel. E perek, veszekedések, hatalmaskodások s hadviselések egész seregét jegyezték föl a régi okiratok. Kernén comes birtoka ugyanis határos volt az Ováryak birtokaival, a mennyiben az övé volt Ug hajdani község Belvárd alatt, Kövesd és Tacs völgy. i) i) Fejér V. 2. 271. — 2j Sztáray I. 20. — 8) Fejér VII. 3. 75. VII. 4. 152. — 4) 1275. Fejér V. 2. 340, — 5) Stem. 1. 114 —6; Fejér V. 2. 417.—fi Zichy I. 40. — «) Stem. I. 114
