Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVÁTHY-LÁZADÁSIG. 259 Ez lehetett a kérdéses főispán. E család Nekcse (Násic) várának volt örökös ura s azért az „de Nekcse“ nevezte magát, mely akkor már Baranyához tartozhatott. Ugyancsak 1272-ik évre Pesty Frigyes fölemlíti baranyai főispánként Csornay Lőrinczet az Osl-nemzetségből (i. m. 483.) és ugyanaz Osl- nemzetségből fölemlítenek az okmányok bizonyos Herhordot,1) a ki királyi főlovászmester volt s valószínűleg ugyanaz, kit 1270-ben Lodomér esztergomi érsek megintett, hogy a kedhelyi Mária-monostornak Sopronmegyé- ből járó tizedét el ne foglalja.2) E három főispán azonban, úgy látszik, nem bír a Pesty Frigyes által jelzett jelentőséggel. A főispánok ugyanis, mint számtalan adatból tudjuk, nem az év elején, hanem a Szent-Mihály körül tartott törvény idejében változván, a változás évében mindenkor két főispán volt s miután az Osl- nemzetségből két főispánt is találunk. Ha nem tételezhetjük föl, hogy e kettő egyike úgy adta át tisztét a másiknak, akkor névtévedést is föltételezhetünk, annál inkább, mert két évre, 1274- és 1275-ben ismét Herbor dot látjuk a főispáni széken.3) Minden zavar nélkül azonban még se volt Baranyavármegye. A királyi udvarban V. István özvegye, Erzsébet, tartotta a kormánypálczát kezében kiskorú fia, IV. László helyett, ki magát Pektári főtárnokmestere által engedte befolyásoltál ni s tényleg ennek eszméi szerént indult a külpolitika, de a belső kormányzásban számtalanokat fosztott meg ez erélytelen liga méltóságaitól. — 1273 körül nyílt lázadás tört ki László és az udvari párt ellen. E lázadóban Henrik bán, Gutkeled-nemzetségből Joachim, Miklós nádor és mások László királynak fiatalabb öcscsét akarták a trónra emelni, kit a drávántúli vidékekre szöktettek ; maga Henrik bán pedig az ifjú királyt és anyját elfogván, börtönbe vetette. E lázadásnak — mely 1274-ben a fövényi csatával s itt Henrik bán elestével végződött — részletei nem egészen ismeretesek, de valószínű, hogy az elég általános volt és hogy Pécs öreg püspöke az udvari párt részén állott és nágyon hihető, hogy erős boszúságot csinált az András-pártiaknak, hogy azok Pécsre jővén, ennek várát megostromolták. Az ostromban részt vettek Henrik bán, Miklós nádor és Péter püspök. Ez esemény emlékét egy 1291-ből származó okmány őrizte meg, melyben Demeter bán fiai, Móricz és Csák egy Miser nevű birtokot adnak Boy ka fia, Egyed comes fiainak, Egyed comes amaz érdemeiért, hogy Henrik bán és társainak, Pécs vára ellen intézett ostromlása alkalmával jelen volt és ott a nyilak és kőzápor között halálát lelte. Az okmány ugyan nem árulja el Pécs ostromának évét, de miután abban Henrik bán is részt vett, ki 1274-ben esett el és az akkori nádort Miklósnak hívták : valószínűvé válik, hogy ez ostrom akkor történt, mikor a lázadók hadai Andrást a drávántúli részekre kísérvén, onnan visszatértek s tán az udvarpárti püspök hadaival összeütkö1) Fejér V. 2. 57. — 2) Nagy Iván Magy. Csal. VIII. 294. — 8) Fejér VI. 2. 264 V. 2. 245. 17*
