Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
256 SZENT-ISTVÁNTÓL testvérével szőtt szerelmi viszonyánál fogva; hogy az egyházi rendeket symonia útján osztja, nemkülönben az egyházi hivatalokat; hamisan esküszik s több rendű excommunieatiók mellett is egyházi ténykedéseket végez. A somogyi apátot elfogatta, kezeit hátra kötve, lábait a ló hasa alatt kötéllel összekötve, zablát adatott szájába s így súlyosan meggyalázván, börtönbe vettette, hogy a püspöki javakat elpazarolja s mikor a király előtt bevádolják, ellenfeleit párbajra hívja s a neki fölajánlott párbajt elfogadja, A mi e vádakból az incestus kérdését illeti, tudjuk az előzőkből, hogy ez volt az időben az árulkodók megszokott fegyvere, melyet sohase lehetett ugyan bizonyítani, de azért mindig erkölcsi foltot hagyott s így kétszeresen gyűlölt lehetett a vádolt szemeiben. Némileg hasonló ehhez a symonia és hamis eskü kérdése, melyek a legritkább esetben bizonyíthatók. A párviadal katonadolog s legkevésbé se csodálható s az időben épen nem lehetett föltűnő, mert különben nem hívták volna ki őt se párviadalra. A somogyi apát esetének indokai pedig teljesen ismeretlenek előttünk; az tehát meg sem Ítélhető s csakis az tűnik föl különösnek, hogy az ebbeli vádat nem a somogyi apát emelte, hanem e vád is, i'igy látszik, a káptalanból indult ki. Mindez összehalmozott vádak olyanok, hogy vagy azt kell gondolnunk, hogy e hierarchikus uralom alatt az igazságszolgáltatási állapotok a legszomorúabbak voltak, hogy egy püspök ily életmód mellett állásában (még ha jobb útra tért is) megmaradhatott, vagy föl kell tennünk, hogy e vádak nem bizonyultak semmikép se valóknak. Adjuk a további történetet Békefi Rémig előadása nyomán, ú ..ÍV'. Sándor pápa Benedek esztergomi érseket néhány társával rendeli ki e szomorú ügy megvizsgálására. A nyomozás útja azonban hamarosan el vágódott,, mert Jób a vizsgálatot vezetőktől nemcsak a megbízó- leveleket elvette, hanem a pécsi egyházmegyében lévő javadalmaikat is, minthogy az illetők a pécsi káptalan tagjai voltak, lefoglalta.“ E közben 1261. évi május 25-én meghalt Sándor pápa, pár hétre követi őt sírba Benedek esztergomi érsek, a Jób ellen indított ügy vezetője s bár a szereplő férfiak változtak, a dolog nem maradt félben. Fülöp, az új esztergomi érsek, Jóbot kiközösíti s több érseki joghatósága alatt lévő apát-plébános és pap nevében föllép ellene a római szentszéknél, melyet kívüle még Búza érseki főesperes (pécsi kanonok), Tristan éneklő-, György mesterkanonok, Salamon és Péter áldozó-papok, András, a szent-Jánosról nevezett egyház (káptalan?) prépostja és több pécsi kanonok keresett meg panaszával, előadván, hogy Jób régi bűneit még újakkal tetézi. Ily sokoldalú vád hallatára IV. Orbán pápa 1263. évi szeptemberben2) a pilisi apátot, a fehérvári őrkanonokot sa domonkos-rendiek pro- vincziális perjelét oly útasítással küldi ki, hogy menjenek Pécsre, vagy 1 1) Pilisi apátság 146. — Fejér IV. 3. 168.
