Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TATÁRDÚLÁSIG. 253 Melyek voltak ez időbeli a jiéesi püspök birtokai, azt korábban láttuk; a káptalannak birtokairól ez időben csak annyit tudunk, hogy azok Yaiszlótól délre feküdtek s hogy Turonyt a káptalan bírta, mert azt már 1237-ben szerezték (Dl. 218.) a Zidoy-nemzetség tagjaitól. Látható, hogy habár az okiratokban többször fordul elő, még évtizeddel is a tatárdúlás után, hogy némely községek egészen néptelenek, mégis egészben véve a megye ez idejének is vannak egyes kiváló alakjai. Mint szereplő egyén 1245-ben Móricz fordul elő, Rath Károly szerént Poki Móricz, l) a ki baranyai főispán és kir. főpohárnok.3) 1246-ban Fülek várát kapja.3) Később, 1266- és 1268-ban ismét baranyai főispánként szerepel.4) Előfordul akkor is, mikor IV. Béla törvényt ül Kömlődön, Mosonmegyében. Yoltak-e birtokai Baranyában és hol voltak azok, nincs semmi történeti nyoma, pedig valószinű, hogy voltak, mert már ekkor szokás volt oly egyéneket nevezni ki főispánul, kiknek a megyében lévén birtokaik, közelebbi érdek vonzotta őket a megyéhez, habár eme akkor csekélyebb jelentőségű s kevés munkával járó tisztségen kívül egyéb hivatalt is viseltek. Lehet azonban, hogy e Móricz a Oyőr-nemzetségből való Konrád- nak testvére, kiről tudjuk, hogy ez időben Baranyában tartózkodott s itt birtoka is volt. Katona5) fölemlít egy Bagin (Bagun, Bagen) nevű főispánt, ez azonban nem Baranya, hanem Bana főispánja volt s mint ilyent a főispánok sorából Hatos is6) törlendőnek véleményezte. Ezt 1247-re Bagin névvel Lehoczky is fölemlíti7) azzal a megjegyzéssel, hogy kir. pincze- mester volt. Dömötör 1250-ben lett volna Baranya főispánja.8) • Ugyanez évre esnék Imre nevű főispán a „Tropheum Domus Esto- riana“ szerént az Eszterházy ősökből, kit Lehoczky valószínűleg ennek alapján a baranyai főispánok sorába vett föl,9) azonban már Fejér György se vette figyelembe az általa közölt indexben, mely adaton kívül ez egyén létezését egyáltalán meg se lehet állapítani. Ugyanez időben előfordul Baldinus baranyai főispán, kit Béla király bíz meg, hogy Radovan s Stanislaus, a baranyai castrum hospesei és Aszuágy birtokosai s Keled fiainak birtokai között húzná meg a határvonalat, ki ezt teljesíti is. A régi okmány csonka s így abból az évszám hiányzik. 10) A pécsi püspök ez időben Achilles volt, mindenesetre magyar származású, mert IV. Bélától kir. adományként kapta Urböcz nevű helyet hű szolgálatai fejében.u) Valószínűleg tehát Ugocsában kell keresnünk származását. A birtok nem a püspökség, hanem a püspök személyéé volt, miért Achilles halála után IV. István azt a Hunt-Pázmán nemzetségből származó Lökős és Zoárdnak adományozta. 12) Urböcz adományozásakor Ü Magy. Muzeum 1853, 143. — 2) Fejér IV. 388. — 3) Fejér IV. 404—409. — *) Fejér IV. 3. 320. és 450. — 5 Hist. Crit. IV. 518 — 6) Századok 1870. 372. — 1) Stern. I. 113. 8 Fejér VII. 2. 298. IV 2—104. — °) Stem. 1790. I. 0. — i») Orsz. Lev. Neoreg fase. 400. 42. — U) Fejér IV. 2. 95. — 12) Századok 1893. 877. 1.
