Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
SZENT-ISTVÁNTÓL 24U püspököt, hogy e súlyos gyanú alól magát kánoni úton tisztázza, mihez járult még, hogy András kormányzó titokban szintén a kalocsai püspököt ajánlotta a pápának. A pápa erre Kai ári postulati óját megtiltotta s utasította a káptalant, hogy egy hó alatt új jelöltről gondoskodjék, ellenben elveszti ajánlati jogát s a pápa maga fog érseket nevezni. Fölhívta azonban a káptalant barátságos egyességre is s elrendelte egyúttal Katán püspök ellen a kánoni purgatiót. Katán, hogy az egy hó lejártával újra postulálliató legyen, mindent elkövetett a purgatiónak ez idő alatti keresztülvitelére, mégis az erre kiküldött bizottság egyik tagja (bizonyára Katán püspök személyes ellensége) nem jelenvén meg a purgationalis tárgyalásra, ennek távollétét, miután a működésnél határozott számban kellett a kiküldötteknek jelen lenni, a pápa arra használta föl, támogatva egyúttal a nézetét megváltoztató és titokban a kalocsai püspököt támogató András kormányzó által, hogy Katán püspök további purgatióját fölöslegesnek tartsa s mikor az egy hó leteltével a pártok mindegyike megmaradt a maga érsekjelőlije mellett ; maga a pápa János kalocsai püspök mellé állt, a pécsi püspökhöz pedig bullát intézett, melyben kijelenti, hogy lelkiismeretével s a kánon szabályaival nem tarthatta összeegyeztethetőnek, hogy őt az érseki székbe helyezze. Egyébként azonban az 1206. évi julius 7-én kelt s Katán püspökhöz intézett e levél a legszebb dicséret a püspök erényeire, kiről úgymond, „ha látjátok ellene rosszakaratú számítással törni, ne higyjétek, hogy e ravaszsággal őt összetörhetitek.“ Kétségtelen, hogy csak az ellenséges fondorlatok voltak azok, melyek őt a primási szék elérésében megakadályozták. Katán püspök valószínűleg 1217-ben halt meg amaz idő alatt, míg András király a szentföldön volt, hová Kalánnak is el kellett volna mennie, mert erre fogadalmat is tett, de ettől a pápa föloldotta. Végrendeletében a fogadalom megváltása fejében a szentföld czéljaira hagyott pénzösszeget Honorius pápa 1219. évi január 23-án a pécsi káptalanhoz írt levelében követelte, hogy az a vicesima szedésével megbízottnak adassék át. (Fejér III. 1. 277.) Katán püspök okiratainkban többször előfordul. így 1206-ban II. Endre oklevelének záradékában (Hazai O. VII. 7. és VIII. 3.), 1199-ben (u. o. V. 4.), 1201-ben (u. o. V. 5.), 1208-ban (u. o. VI. 10.) • Még 1217-ben is előfordul amaz okmányban, melylyel II. Endre a zalai várjobbágyság alól Urzt és testvéreit fölmenti. (Hazai O. VII. 7.) Katán püspök életének vége felé a káptalani tagok egy részét is feljegyezve találjuk (Venczel X. 153.), melyből látható, hogy Katán püspök alatt nemcsak egy, hanem két káptalan volt Pécsett ; az egyik káptalan prépostja Péter volt, melyről egyéb okmányokból tudjuk, hogy az a szent-Péter-káptalan volt; másik a szent-János-káptalan, mely rendesen
