Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
220 SZENT-ISTVÁNTÓL Joannes de Geverch arehidiakon azt írja: „Péter, Imre helyett Slavonia helytartója (dux) czímét kapja meg, ki, mint mondják, Szlavóniát, melyet Imre arájának kelengye czímén adtak, visszaszerezni akarta, de a szent király (István) a béke és nyugalom barátja, helytelennek tartván azt; Péter, hogy a király kedvét nyerje, a pécsi székesegyházat építtette meg, miből kitűnik, hogy a templomépítés nem Péternek királysága alatt történt. Mások szerént, mikor Pétertől igen sokan elidegenedtek azért, mert szent-István özvegyét, Gizellát, kinek pedig trónját köszönhette, mindenétől megfosztva, őrizet alá tétette, hogy legalább a papságot nyerje meg magának: kezdte a pécsi székesegyházat építtetni. (Chron. Princ. Pólón. Stencel Script. Rer. Seleri I. 57.) A Haugenius-féle német nyelven írott krónikon hungaricumban ezek állanak : „Er (Petrus) gefangen, die Augen ansgestochen und also Blindt gen Alba oder Stuhlweissenburg in die (sic) Gefängniss geführt wurde, all da er sein Leben mit grossen Schmerzen endet, also wird er gen Fünfkirchen geführet und daselbst begraben“ (mi 1047-re esik). Rausanus pedig azt mondja (Ind. X.) : András gondoskodott róla, hogy Péter Pécsett temettessék el ama templomban, melyet Péter apostol tiszteletére építtetett. Ezek foglalják össze Péter király történetének ide vonatkozó részét. Kétségtelen, hogy András fontos okból temettette el Pétert Pécsett, mit a történelem a templom-építéssel indokol és pedig úgy, hogy e templomot épen Péter apostol tiszteletére építtette. Az 1009-iki szerit-Istváh-féle okmány ama szavai : „et a sancto Petro apostolo, in cujus honorem supra memoratus constructus est episcopatus“, kinek (Péter apostolnak) tiszteletére a pécsi püspökséget alapította, nem zárják ki az építés lehetőségét, mert azok a püspökségről szólnak és nem a templomról. A királynak Pécsett váló eltemetése ritka gyász-ünnepélyt képezett s a fönt elősorolt tények nem zárják ki, hogy a temetésnél maga András király is jelen volt s hogy Péter királyt Mór püspök temette el. Koller által idézett műben (I. 127.) azt mondja a Reg. Hung. Topograf, szerzője (IIT. Cap. 14. §. 4.), hogy Péter király sírja a templom jobb oldalán foglal helyet egy királyhoz méltó mausoleumban, melybe Péter temetkezni kívánt. A királyi sírbolt bemenetelét egy kő zárja el, melyen Péter király élete és viszontagságai olvashatók. A király temetkezési helyét nem ismerjük, de a kérdéses fölirat sincs meg. Koller e leírás folytán ama véleményben volt, hogy a székesegyház földalatti részében (az úgynevezett katakombában) a XVIII. században még középen levő lejárattól jobbra, hol tényleg üregszerű hely mutatkozott, kell feküdnie Péter király tetemeinek, bár ő sem bírta megfejteni, miként lehetnek ott a szobormunkákon bibliai jelenetek ? A székesegyház legutóbbi helyreállításakor kiderült a bontás folytán, hogy az a katakomba hajdani bejárata volt, melyet újólag helyreállítottak
