Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A TATÁRDÚLÁSIG. 221 és a bibliai jelenetek Zala György jeles szobrászunk által a régi mintára kifaragva a bejáratot újra díszítik. Ellenben Péter király temetkezési he­lyét ez alkalommal se sikerült megtalálni. Régészek és történetírók között ama meggyőződés vert gyökeret, hogy a kérdéses templom, melybe Pétert eltemették, nem felel meg a mai székesegyháznak. Nemsokára szomorú napok következtek a katholikus egyházra Ma­gyarországon. Yalószinüleg már Aba uralma alatt (kiről Atoldus azt mondja 1043- ból, hogy a keresztény vallást eltörölni akarja) András és Leventa a ke­reszténység megsemmisítését tűzvén ki czélúl, azt üldözőbe vették, a püs­pököket megölették, a lelkipásztorokat elhajtották és szétszórták. A legenda szerént Mór püspök is menekülni kényszerült, azonban életét mégis meg­mentette. Leventa halála után András maga állította helyre a békét, kinek uralkodása 1046-ban kezdődik, koronázása 1047-ben történt, melyben nagy valószínűséggel Mór püspök is részt vett, mert az egész országban csak három püspök maradt életben. A krónikák szerént e zavarokban három püspököt öltek meg, követ­kezőleg a hét püspökségből akkor egyik üresedésben volt. Míg tiz év múlva András fiát Salamont, ki hét éves lehetett, hogy trónját biztosítsa, meg­koronáztatta. András és Béla halála atán fölmerült viszályok, elcsendesül­vén, az újból való koronázás 1064-ben a pécsi székesegyházban történt, melyet Thurőczy (lap 47.) így ad elő: „Fábián és Sebestyén napján Sala­mon király és Geiza vezér az ország nagyjai előtt Győrben békét kötnek s utána husvét napját mindketten teljes udvarukkal Pécsett töltötték, hol Salamon ugyan húsvét napján az ország előkelőinek segédlete mellett Géza vezér keze által tisztességben megkoronáztatott a Péter apostol „királyi“ templomában, intse hallgatásra dicsőségesen bevezették. Az össze­gyűlt magyar karok és rendek látván a király és vezér kibékülését és egymás iránti szeretetét, dicsérték a békét kedvelő Istent és nagy öröm volt a nép között.“ Következő éjjel azonban az öröm búra változott, mert ugyan Thu- róczy följegyzése szerént (lap 47.) a jövő egyenetlenség előjele gyanánt, az egész egyház, valamennyi palota s egyéb épületek a lángok martalékává lettek. Ugyanezt mondja Bonfinius (Dec. II. L. 3.) Látható ezekből, hogy a hajdani vár ez időben nagyszerű volt, több palota és templom díszítette, mely képes volt a királyt és vezért teljes kíséretével s e kívül az összes országnagyokat s azok kíséreteit befogadni s alkalmasnak mutatkozott a koronázáshoz; másként e helyet nem vá­laszthatták volna. Yalószinű, hogy a helyreállítás alkalmával épült a jelenlegi székes- egyház. Hihető, Mór püspök vendéglátásának költségei s a tűz által okozott kár volt indító oka, hogy Salamon király gazdag adományt tett a püspök

Next

/
Thumbnails
Contents