Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TATÁRDÚLÁSIG. 221 és a bibliai jelenetek Zala György jeles szobrászunk által a régi mintára kifaragva a bejáratot újra díszítik. Ellenben Péter király temetkezési helyét ez alkalommal se sikerült megtalálni. Régészek és történetírók között ama meggyőződés vert gyökeret, hogy a kérdéses templom, melybe Pétert eltemették, nem felel meg a mai székesegyháznak. Nemsokára szomorú napok következtek a katholikus egyházra Magyarországon. Yalószinüleg már Aba uralma alatt (kiről Atoldus azt mondja 1043- ból, hogy a keresztény vallást eltörölni akarja) András és Leventa a kereszténység megsemmisítését tűzvén ki czélúl, azt üldözőbe vették, a püspököket megölették, a lelkipásztorokat elhajtották és szétszórták. A legenda szerént Mór püspök is menekülni kényszerült, azonban életét mégis megmentette. Leventa halála után András maga állította helyre a békét, kinek uralkodása 1046-ban kezdődik, koronázása 1047-ben történt, melyben nagy valószínűséggel Mór püspök is részt vett, mert az egész országban csak három püspök maradt életben. A krónikák szerént e zavarokban három püspököt öltek meg, következőleg a hét püspökségből akkor egyik üresedésben volt. Míg tiz év múlva András fiát Salamont, ki hét éves lehetett, hogy trónját biztosítsa, megkoronáztatta. András és Béla halála atán fölmerült viszályok, elcsendesülvén, az újból való koronázás 1064-ben a pécsi székesegyházban történt, melyet Thurőczy (lap 47.) így ad elő: „Fábián és Sebestyén napján Salamon király és Geiza vezér az ország nagyjai előtt Győrben békét kötnek s utána husvét napját mindketten teljes udvarukkal Pécsett töltötték, hol Salamon ugyan húsvét napján az ország előkelőinek segédlete mellett Géza vezér keze által tisztességben megkoronáztatott a Péter apostol „királyi“ templomában, intse hallgatásra dicsőségesen bevezették. Az összegyűlt magyar karok és rendek látván a király és vezér kibékülését és egymás iránti szeretetét, dicsérték a békét kedvelő Istent és nagy öröm volt a nép között.“ Következő éjjel azonban az öröm búra változott, mert ugyan Thu- róczy följegyzése szerént (lap 47.) a jövő egyenetlenség előjele gyanánt, az egész egyház, valamennyi palota s egyéb épületek a lángok martalékává lettek. Ugyanezt mondja Bonfinius (Dec. II. L. 3.) Látható ezekből, hogy a hajdani vár ez időben nagyszerű volt, több palota és templom díszítette, mely képes volt a királyt és vezért teljes kíséretével s e kívül az összes országnagyokat s azok kíséreteit befogadni s alkalmasnak mutatkozott a koronázáshoz; másként e helyet nem választhatták volna. Yalószinű, hogy a helyreállítás alkalmával épült a jelenlegi székes- egyház. Hihető, Mór püspök vendéglátásának költségei s a tűz által okozott kár volt indító oka, hogy Salamon király gazdag adományt tett a püspök
