Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya őskora a magyarok bejöveteléig

168

NÉPVÁNDORLÁS KORA

melyet a hunn birodalom fölbomlása után láttunk. Ebből az osztozkodásból előállott új helyzetből bennünket csak Pannonia állapota érdekel, mely bajor-szlovén lakosságával frank uralom alá került, délen Privina hűbéres tartományával. Ezt találta itt a beköltöző magyarság, mely 897-ben kel át a Kárpátokon és 898-ban foglalja el Pannóniát, megállapítván itt immár ezer éves uralmát. Melyik törzs jutott épen Baranyába, a kutatások mai álláspontján eldönteni bajos lenne, annál is inkább, mert úgynevezett honfoglaláskori lelet a megye területéről nem ismeretes. Egyedül a szenterzsébeti leletek közt van egy kis bronz szíj díszítmény, mely a hasonló törteti honfoglaláskori darabbal egyez. Anonymus szerént Tolnát és Baranyát Bojta és Ete hódította meg s e szerént Anonymus kúnjai telepedtek volna meg megyénkben. Ete vezér Szekcsőnél kelt át a Dunán. Anonymus azonban nem egykorú író s adatai épen azért csak mondai jelentőségűek; annyi bizonyos, hogy a monda szerént a palóczok Anonymus kúnjai s az is bizonyos, hogy az ormány ságiak nyelve hasonló a palócz- lioz, kik a törökség egyik ősi törzsének a föntebb is említett ogur-nak származékai.